XXXV.8.b / 13. MSZMP III. Kerületi Bizottsága. 1956.11.15-1957.03 Pártkiadványok az "ellenforradalom" utáni időkből

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1

61

4 *

A lentiek szemle tetően mutatják azt, hogy ezekből az emberekből - miközben nagyhangúéi; a m nkásosztály képviselőjeként, érdekeinek védelmezőjeként léptek fel - hiányzott minden felelősségérzet az ország és a munkásosztály jövendő sorsa iránt, őket nem aggasztotta az, hogy fogjuk pótolni a sztrájk nyomén keletkezett termeles kieseseket, hogyan hozzuk helyre a sztrájk alatt leromlott üzemeket /főleg bányákat./, mi lesz az ellátatlan lakossággal? Másodszor, hogy a munkástanács küldöttei nagyrésze előtt korántsem volt világos a sztrájk célja, indoklása /erről tanúskodnak a küldöttek olyan felszólalásai, amelyek sürgetik, hogy szülésén határozat arra nézve, miért akarnak sztrájkolni, vagy amelyek azt mondják, hogy a beszámoló nem egészen fejezi ki, hogy mit akarunk, stb./ Végül is sikerült véghez vinni a 48 órás sztrájk megszavazását, •

Súlyosbítja a Nagybudapesti Munkástanács felelősségét az a tény, hogy a sztrájk meghirdetése olyan időben történt, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy gazdasági előrehaladásunk legnagyobb gátja a sztrájk nyomán fellépő szén és energiahiány, amely azzal fenyegetett, hogy üzemeink nagyrészét kénytelenek leszünk részben leállítani, sót némelyiket egészen bezárni. Az újabb sztrájk ezt a rendkívül súlyos^ helyzetet még jobban súlyosbította, újabb késést okozva az alig megindult termelt'sben fokozta a szén és energia hiányt.

A Nagy búd-por'’:i ?:Ían'.’Ú3tr.-<oP a sorozatos sztrájk fölhívásával gazdasági káoszba, anarchiába akarta /inni az országot, hogy aztán a gazdasági nehézségekért a munkás-paraszt kormányt téve felelőssé gyengítse az utóbbi hatalmát. Nem kell különösebben bizonyítani, hogy ez nagyon jól beillett a kül- 4) földi imperialisták terveibe is,

A helyzet súlyosságát felismerve a budapesti üzemek munkástanácsainak egyrésze nem csatlakozott a 48 órás sztrájkhoz. így például1 a Magyar Acélgyár, a Ganz Hajógyár, a Ruggyanta, a Hungária Vegyiművek, az Orion, a Konzervgyár stb. A sztrájk második napján pedig olyan üzemek is, a/nelyek korábban a sztrájk mellett döntöttek, felvették a munkát, pl.: MAVÁG, G. Vagon,

EMAG, Kontakta stb,

így a sztrájk szervezőinek nem sikerült biztosítani azt az "egységet", amelyet szerettek, volna,

A munkástanácsok szerepének vizsgálatánál igen figyelemre méltó a n^ugati_lap_ok és rádiók munkás tanáé sokról adott jellemzései. Az üFP Párizs 1956. dec. 9-én Írja:

Á magyar felkelés állandó ereje november első napjaiban megnőtt, s azóta a központi munkástanács képviseli a szovjet magyar hatóságokkal

' ess?:ó>.. Aó j/jj

3V