XXXV.20.c.1957 / 10. Rákospalotai Kötöttárugyár MSZMP Bizottsága. 1957.05.24-1957.09.03. A Rákospalotai Kötöttárugyár MSZMP pártszervezetének "ellenforradalommal" kapcsolatos iratai
Ezt a provokációt arra akarták elsősorban felhasználni, Jlogy az igazgatót és a kommunistákat a gyárból eltávolitsák. Az ideiglenes munkástanács okt. 27.-én alakult meg. A megalakulása ugy történt, hogy Kálmán Béla az Újpesti Forradalmi Bizottságtól megbízva bejött a gyárba, összehívott a bentlévő dolgozókból kb^ 2oo embert és kijelentté hogy ő soha nem volt kommunista és nem is lesz az és a dolgozókat megfélemlítve saját magát néhány hozzáhasonló gon- dolkozásu embert megválasztatott. Ugyanakkor azonnal leváltották az 2figazgatót. Az ideiglenes munkástanácsba egyetlen volt párttag sem ke— • 1 riilt be. Második cselekádetük az volt, hogy a gyárőrségbe lévő kommunistákat eltávolították. A dolgozók ezekben a napokban elég gyakran és elég nagy számmal jöttek be a gyárba érdeklődni a munka felvétele iránt, Az ideiglenes munkástanács Kálmán Béla módszere szerint arra az álláspontra helyezkedett, hogy amig a szovjet csapatok ki nem vonulnak addig a munkát nem veszik^d-. • Nov. 4 .-e után is a Szovjet csapatok a S^.U. és a kommunisták ellen nagy rágalomhadjárat volt. Mikor megalakult a Forradalmi Munkás- paraszt ^ormány az ^deiglenes Munkástanács a Kádár kormányt nem ismerte el. Kálmán Béla aki tagja volt a budapesti munkástanácsnak arra törekedett, hogy a kerületi üzemekben lévő munkástanácsokat egy területi munkástanáccsá szervezze össze és ezzel megakadályozza Rp.-i üzemekben a kormány utasításainak végrehajtását, illetve a budapesti munkástanács utasításainak akart érvényt szerezni. Kálmán Béla a bu a esti munkástanács határozatait röpcédulákon terjesztette. Röpgyüléseket tartott,amelyeken nyiltan uszitott a Kádár . kormány és a S7j.U. ellen és dicsőítette a nyugati demokráciát és várta az ENSZ csapatok bejövetelét. Ebben az időben a kommunisták nem találták meg egymást. A kommunisták közül néhányan egymástól elszigetelve dolgoztak és igyekeztek a dolgozók egyrészében a népi demokrácia iránt a bizalmat helyreállítani és dolgoztak a munka felvétele mellett. ® i A munka felvétele a legnagyobb nehézségekbe a varrodában ütközött. I A varrodának akkori ellenforradalmi beállitottságu vezetője Prágai Miklós lefőbb törekvése az volt, hogy ő kerülhessen az igazgatói székbe. Ennek érdekében a hazugságokat terjesztett a kommunisták ellen ás azokkal xxkkiííkk akik nem álltak nyiltan az ő oldalára talpnyalók- nak és népelleneseknek nyilvánította. A munka nov. 14.-e körül indult meg az üzemben Dobrotka elvtárs ■és néhány más kommunista határozott fellépésére, akik megmagyarázták a dolgozóknak, hogy a sztrájk további folytatása csak az ország dolgozóinak az einyomorodásához vezetne, Ez a munka azonban alig jelentett valamit kis termelést. Nov. 19.-én reggel a dolgozók bejöttek dolgozni és akkor Kálmán Béla a kultúrteremben közölte a dolgozókkal hogy a BurakáxkxHáEx budapesti munkástanács további sztrájkot hirdetett. Mindenki menjen haza és majd rádión értesítik a dolgozókat a munka újbóli felvételéről. Ebben az időszakban az ideiglenes munkás- tanács többs ör állásfoglalt, hogy pártot üzemen belül nem engednek szervezni. Ezt a határozatot a kerületi munkástanács a kerület többi üzemeiben is érvényesítette. G _____________________________-2- ‘ ,
