XXXV.20.c.1957 / 10. Rákospalotai Kötöttárugyár MSZMP Bizottsága. 1957.05.24-1957.09.03. A Rákospalotai Kötöttárugyár MSZMP pártszervezetének "ellenforradalommal" kapcsolatos iratai
- 3 . „ % HU 23.-a után hogyan álltak ki a ko .munista vezetők? Annak ellenére, hogy az' ideiglenes munkástanács és főleg annak vezetője Kálmán Béla provokatív vádakat terjesztett a dolgozók felé Horváth elvtárs ellen, de mégis Horváth elvtárs a helyén maradt és mindent megtett annak érdekében, hogy a törvénytelen^ intézkedéseket, amelyet az ideiglenes munkástanács hozott- megakadályozza. Pl. órabérek bevezetése. A megalakult pártszervezetbek Horváth elvtárs igen nagy segítséget adott. A munkástanács kommunista ellenes akciója elsősorban Horváth István elvtárs megingathatatlan kiállásán dőlt meg, aki kijelentté, hogy amig ő a helyén lesz addig a gyárból egyetlen kommunistát sem hagy eltávolítani. A vállalat igazgatója kommunistához méltóan állt ki a pórt tagjai, valamint az üzem érdekei mellett. Dobrotka László főmérnök elvtársa ebben az időben igen nehéz feladat hárult, Mivel az .ideiglenes munkástanács az igazgató elvtársat igye- ^ kezett az üzemből eltávolitani és Dobrotka Lászlót bizta meg ideigle- W nesen a vállalat vezetésével. Dobrotka elvtárs teljesen magára volt hagyatva semmiféle támogatástól az üzemi volt MDP pártszervezet vezetőségétől nem kapott. A munkástanácsban egyetlen bátor hang a főmérnöké volt, nem támogatta sőt ellenezte a kommunista vezetők eltávolítását. 23.-a utáni időkben sem fordult a párt tagjai ellen. A munka újbóli megindításánál a dolgozóké közti népszerűsége és közvetlenségén keresztül igen nagy szerepe volt. Elkövetett nehány hibát melyekkel kapcsolatban taggyűléseken önbirálatot gyakorolt. A művezetők többsége szembeszállt az ideiglenes munkástanács intézkedésével /főleg a kézikőtőde és a motorkőtőde/ és a termelés meg- inditásáben nagy szerepük volt. Igyekeztek leszerelni a rérahireket, amit az ellenforradalmárok terjesztettek. A sznkszerveze t okt. 23.-a utáni időben nem tevékenykedett. Funkcióit A a munkástanács látta el. Ebben az időben a szakszervezet legfőbb gondw ja az v 1t, hogy a jövőben függetlenített, vagy nem függetlenített szakszervezeti vezető lesz-e. Az üzem dolgozói okt. 23.-a utáni időben nem értették meg, hogy ellen- forradalom volt, csak a párt felvilágosító munkája után kezdték látni a forradalom ellenforradlmi jellegét és népi demokrácia ellenes voltát . ♦ >
