XXXV.1.g / 1. MSZMP Budapesti Bizottsága Archívuma. 1957.03.04. 1963.05.08. 1956-os eseményekkel kapcsolatos iratok: A Köztársaság téri pártház támadásáról feljegyzések és névsorok. A XIII. Kerületi Pártbizottság védelmében részvettek névsora. Visszaemlékezések

- 2 - Xg K> Mező Imrének soha nem volt iskolatáskája. Az iskolát csak kivülről ismerte, dacára annak, hogy minden vágya a tanulás volt. Pajtásai sem voltak, mert neki csak a gyermeki vágya volt a játszásra, de ideje sohasem volt, mert neki mindig dolgozni kellett. Nem volt neki gyer­mekkora, mert mint gyermek súlyos anyagi gondokkal küzdő családfenntar­tó volt. A tanulás utáni vágy vitte arra, hogy amikor a lányok már na­gyobbak lettek s el tudtak menni dolgozni, ki mezei munkára, ki csalá­dokhoz minden munkára, hosszas megfontolás után, azt is figyelembe vé­ve, hogy egy éhes szájjal kevesebb lesz otthon, tizennyolc éves korá­ban, 1923-ban elment tanoncnak egy szabómesterhez Kisvárdára. Négy év­re szerződött teljes ellátással. Kitartó szorgalommal tanulta a szak­mát, de amellett a házi- és kerti munkában is kellett segitenie. Alvás­ra, pihenésre alig maradt ideje. Mégis elcsipett éjszakáiból egy-egy órát a tanulásra. Amikor elhatározta, hogy ipart tanul, azt azzal a szándékkal tette, hogy megtanul irni-olvasni is. Tanonctársa tanitgat- ta vasárnap délutánonként a betűvetésre és olvasásra, éjjelenként azt gyakorolta. Újságot, könyvet szeretett volna venni, de pénze nem volt. Kigondolta, hogy hulladék szövetből sapkákat csinál és eladja. Mestere engedélyével ezt meg is tette. A vasárnap délutánjait szentelte erre és az öröm, hogy ezzel édesanyját is támogathatja, feledtette vele a fáradtságot . . . Utolsó év:S inas volt Mező Imre, amikor mestere elha­tározta., hogy kivándorol külföldre szerencsét próbálni, mert megélhe­tését nem látta biztosítottnak Magyarországon. I ező Imre is szeretett volna világot látni és kérte, vigye magával. Letelt a négyesztendő és a huszonkét éves Mező Imre vizsgamunkának elkészítette magának élete első uj ruháját. 1927-ben elbúcsúzott övéitől, utrakelt mestere családjával együtt, hlőbb Németországba mentek, ott rövid ideig maradta]:, azután Belgiumba utaztak és Antwerpenben telepedtek le. ■ # A Szatmár megyei paraszt fiúból lett szabósegéd tehát Kisvárdáról eljutott a belgiumi nagy kikötő városba és ott ismerte meg a munkásmozgalmat. A magyarországi fehér terror elől elmenekült forradal­márok egy része a nyugati országokban kapott menedéket. Számukat növel­ték a gazdasági emigránsok, akik munkanélküliség miatt hagyták el az országot. „ • j ■ ... . L i

Next

/
Oldalképek
Tartalom