XXXV.1.g / 1. MSZMP Budapesti Bizottsága Archívuma. 1957.03.04. 1963.05.08. 1956-os eseményekkel kapcsolatos iratok: A Köztársaság téri pártház támadásáról feljegyzések és névsorok. A XIII. Kerületi Pártbizottság védelmében részvettek névsora. Visszaemlékezések

Belgiumban is.sok magyarnak sikerült elhelyezkednie, részben az iparban, részben a kereskedelemben. A magyarokat egy szervezet fogta össze. A politikai emigránsok fokozatosan átvették ennek a szervezetnek az irányitását és politikai nevel(5 munkájukat kiterjesztették a tagságra.

Mező imre tanitómestere műhelyt nyitott és ő ott kezdett dolgozni, mint segéd. Az idegen városban ők is örömmel keresték fel a magyar szervezetet, hogy honfitársaik körében könnyebben leküzdjék a honvágyukat és az idegen elé tornyosuló nehézségeket. Segítséget elsősorban a kommunistáktól kaptak.

A tudásra szomjas Mező Imre mindennapos látogatója lett a magyar klubnak. Az ott hallott előadások során uj világ nyilt meg előtte, a kultúra világa. Pótolni akarta azt, amit eddig elmulasztott. Hihetetlen energiával tanult, csodálatos gyorsasággal és könnyűséggel értette meg azokat a fogalmakat, amelyek a politikai, gazdasági, a természet és társadalomtudományi ismeretekhez elengedhetetlenül szükségesek voltak. Mező Imre ezekből a tanításokból ismerte meg saját és millió proletár nyomorúságos életének igazi okát. Ez a felismerés lelke mélyéig megrendítette és elhatározta magában, hogy életét az elnyomottak és kizsákmányoltak felvilágosításának és felszabadításának szenteli. Ez az elhatározása vezérelte további életében. Két év múlva 1929-ben az alig 25 éves Mező Imre a belgiumi magyar csoport vezetője lett. Szerény, lelkes, fáradhatatlan honfitársai szeretik és becsülik, feltétlenül bíznak benne. :ező Imrének mélyen a leikébe vésődött a lenini tanítás, hogy a kommunistát nem a szavairól, hanem a tetteiről lehet megismerni.

Hemcsak saját tetteire, magánéletére volt ez törvény számára, hanem minden párttagtól megkövetelte ezt. Mező'Imrének első volt a párt, a mozgalom azután a munka és utoljára a magánélete. 1932-ben megnősült. .Feleségét a mozgalomban ismerte meg. Mindegyik végezte a saját mozgalmi munkáját, hol külön, hol együtt, mindig úgy, áiogy ezt a kapott feladatok megkövetelték. Egymás iránt feltétlen bizalommal, megértéssel viseltettek.

Mező Imre hazavágj'ott Magyarországra. Ez nemcsak az a fajta, honvágy volt, amely minden hazájától távol élő embert elfog néha, ő illegális pártmunkát akart otthon végezni, különösen, ha^ egy-egy nagyobb letartóztatásról értesült. Édesanyját és csaladját

nagyon szerette volna látni. Mozgalmi munkája azonban Belgium*102 kötötte .

_ 3 -