XXXV.1.g / 1. MSZMP Budapesti Bizottsága Archívuma. 1957.03.04. 1963.05.08. 1956-os eseményekkel kapcsolatos iratok: A Köztársaság téri pártház támadásáról feljegyzések és névsorok. A XIII. Kerületi Pártbizottság védelmében részvettek névsora. Visszaemlékezések

székházát és maga az ostrom,délután 2- 1/2 3-ig tartott.

A Pártbizottság épületének pincéjébe először leküldtük az elvtársnőket - mindenki nem ment le - és később oda vittük a sebesülteket is. így én személyesen Kornidesz Mihály elvtársat, - aki egy láb sebesülést kapott- vittem le a pincébe. A pincéből még "K" vonalon érintkezésbe kerültünk a XIII.kerületi Pártbizottsággal, igy, Biszku elvtárssal, a X.kerületi Pártbizottság titkárával Kerti Henrikkel, hogy adjanak megfelelő katonai segítséget a Budapesti Pártbizottság épülete körül lévő ellenforradalmárok elűzésére. Ismereteim szerint mind a két párt- bizottság katonai erőket küldött, igy a XIII.kerületből néhány harckocsit, a X.kerületből pedig teherautóval küldtek fegyvereket az elvtársak, akik, a Köztársaság téren lévő több ezres felfegyverzett kíváncsiskodó embereket látván, harcokba nem avatkoztak. A XlII.kerület- •ből beküldött harckocsikat - az akkor előttem ismeretlen okok miatt - nem segítségünkre, hanem a pártház ostromára használták fel. A harckocsik repezgránátokkal és gyűjtógránátokkal lőtték a aékházat, melynek következtében nagy anyagi rombolások, személyi sérülések és tűz eset is előfordult. A meglévő erőnek egy részét pl. tűzoltásnál kellett foglalkoztatni .

Az ostrom időszakában Mező Imre elvtársnak volt egy elképzelése, hogy az ellenforradalmárokkal tárgyalni kellene és szabad elvonulást kellene biztosítani, elsősorban a nők részére. Elképzelése az volt, hogy a harc súlyosságától függően, fehér zászlós parlamentereket kellene kiküldeni, hogy tárgyaljanak az ellenforradalmárokkal. /Későbbiek során tudtam meg, hogy Ő maga volt többek között aki ezt megékarta tenni./ Kb. 2 órakor, amikor a nőket és a sebesülteket levittük a pincpbe, már ágyúval lőtték a pártházat. Világos volt, hogy hosszú ideig a Párt Székházát tartani nem lehet, ezért néhányan, igy Csikesz Józsefné, Nagy Mária elvtársnőkkel beszélgettünk, hogy egy későbbi időpontban, amikor a székházból el tudunk menni, - nem ismerve még a kibontakozást, ha módunk és lehetőségünk lesz, egymással valamilyen formában a kapcsolatot fenn fogjuk tartani.

! dsskAqíjo lsvéitAs ]- 5 -