XXXV.1.c / 8. MSZMP Budapesti Pártbizottság Agitációs és Propaganda Osztály. 1957.09.02-1957.10.29. A Budapesti Pártbizottság és a pártszervezetek információs és hangulatjelentései
* -3- m Pl. a Mar havágéh időn a taggyűlés határozatot hozott az Üzemi szakszervezet tevékenységével kapcsolatban.A határozat megállapitja, hogy az üzemi bizottság szervezze meg erejét, lépjen a dolgozók elé és dolgozzon közöttük .Egyik feltételként szabja meg, hogy lehető legrövidebb időn belül, az ÜB.t. fel kell frisiteni, a proletárhatalomhoz hü elemekkel.A határozat bár két hónapos, azonban végrehajtásához még nem kezdtek hozzá.Vagy,a taggyűlés javaslatában határozat született, hogy a pártvezetőségi tagok legyenek beosztva különböző Üzemrészekhez és azokat"patronálják.Sgy-két vezetőségi tagtól eltekintve- e határozat az életben nem valósult meg. A határozatok között, több esetben van olyan is, ami sekélyesnek bizonyult és csak ideiglenesen oldja meg a kérdést.Pl. a Marhavágóhidon taggyűlésen döntöttek, az üzemben bevezetendő bérfomákkal kapcsolatosan. Ennek akkor volt egy jótékony hatása, miután a dolgozók körében megszüntette a bizonytalanságot. Azonban ez a határozat nem szünetette meg végső soron a problémát. A Népgazdaság egészségesebb fejlődése követelőén előirja, a teljesítmény bérezéshez való visszatérést. Miután ez a kérdés ebben az Üzemben is felvetődött, újabb bizonytalanságot váltott ki a dolgozók körében. A Pártvezetőségi ülésekhez hasonlóan, csak még élesebb formában, a taggyűléseknél is az a helyzet, hogy a vita tartalma eltér a beszámoló jellegétől. Ez azt eredményezi, hogy egyik probléma sem mozdul előre. Ez egyébbként a párttagság bizonyos passzivitásával is jár.Pl. a Lámpa- A gyárban véleményünk szerint igen helyesen az ell.forr. értékelését tűzték napirendre. Miután a beszámoló kevésbé érintette a lámpagjári munkás- tanács bérpolitikájának egy-két vonását, igy a vita úgy alakult, hogy a hozzászólók / 6 fő / csak a bérezés kérdéseivel foglalkoztak. A taggyűlés eredményességét negatív iránnyal sokszor befolyásolja olyan tényező is, tehát, mint a beszámoló színvonala, mondanivalója. Nem mindig alkalmasak arra, hogy aktivizálja vele a taggyűlést. Pl. A Marhavágóid, d pártvezetősége, munkaterv javaslatot vitt a taggyűlés elé. A munkaterv jónak mondható, konkrétan körvonalazza a végrehajtásra kerülő feladatokat. Erről külön szóbeli beszámolót készítettek a taggyűlés elé. Azonban e beszámoló a kívánt eredményt nem tudta elérni, mivel a taggyűléstől, a vezetőség hibájából nem kaptak támogatást. Ez visszavezethető a beszámoló általános megállapításaira, a helyes elvi elgondolásokat a párttagságnak nem magyarázta meg, nem indokolták meg az abban fgglalt feladatok szükségességét. A munkaterv három fő gondolat köré csoportosul. A Egyik^ilyen a politikai vezetés megjavítása, a törnegkapcsolatok hatékoW nyabbá tétele, -valamint a termelés Pártellenőrzésének gondolata. Sajnos egyiket sem indokolták meg, hogy miért kerülhetett ezek előtérbe. Az ilyen szinvohalu taggyűlésekből az is következik, hogy a tagság nem érti meg a pártvezetőség gondolatait, nem tudd felelőseget vállalni eléggé a pártszervezet tevékenységéért, miután nem ismerik az előttük lévő feladatokat. Általános érvényű az a helyzet, hogy a párttagság nem úgy megy el a taggyűlésről, hogy ott olyan feladatokat beszéltek meg, és döntöttek el, amiben neki tevőlegesen, azok végrehajtásában be kell kapcsolódnia. Következésként a pártvezetőség el esik attól a lehetőségtől, hogy a párttagság a taggyűlés után " kifelé fordulva " ismertesse és magyarázza a pártonkivülieknek, a taggyűlés döntésének azon részét, ami közvetlenül rájuk tartozik, illetve kivihető. Mindez végül is odavezetett, hogy a párttagság lényegében képtelen részt- venni a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzésében./A két taggyűlés közötti időben./ •A OlfcSE/ gog r süt-rv* - - v-' l} I ’ v PA , -:6' *£:. II ^
