XXXV.17.b / 7. MSZMP XII. Kerületi Bizottsága. 1956.11.22-1957.09.23. A kerületi "ellenforradalmi" eseményekkel kapcsolatos iratok

arneáy" hibát nem tudotC- kiküszöbölni a—tagrevizic ,-d e-^agm-^tade^tt ellensá]^QJ5ni__az a körülmény sem,hogy munkás kád ereket _ hel-jai tek a Fő o s z tály ra, . Jelehle g a kb. 60 -DO-stájm, k i vül rőLábehoznit munkás- c ^^^‘'"káöTer közül 9 van £ Főosztálylétszámában^A Pártbizottság össze- étel e, politikai és szakmai képzettség szempontjából jó volt.

A pártszet:vez^t munkájában a kollektív vezetés nem eléggé érvénye- 0 sült, légyben-a Végrehajtó bizot ság, de ezen belül is élsófáy' - sorban egy-két elvtárs irányiTóttá az egész pártszervezet munkáját.

A XI.Kongresszusig a munkatervekben rögzített feladatok jórésze nem, vagy csak formálisan került végrehajtásra, ó- PB. nem ülésezett rend- 7 szeresen, a megtartott PB. üléseken pedig nem alakult Ki értékeld vita,“ h‘ánen] legtöbb esetben a VB. által beterjesztett anyagot a PB.

' tagjai vita nélkül elfogadták.

A XX.Kongresszus után mind a szerveieti, mind a politikai munkában javulás volt, de később a pártszervezeten belül-jegAazs égte len je- * lenségek kezdtek lábra ksphí . Ez elsősorban abban nyilvánult meg,~ hogy~~g~~Párt belső életével foglalkozó kérdések körüli viták az 1954. évtől kezdődően a párton kívülre kerültek. Ennek következtében ^ egyes jelenségekkel szemben csak adminisztratív utón kíséreltünk

meg eredményt elérni és igy a pártmunka is sok esetben formálissá vált. A pártszervezet vezetősége a politikai nevelést, irányítást, a Pft«taf őos~ztáIy^ölgQzé..ikSan~TéImerülő~ problémákat helyes irányi ba való terelését ebben az időszakban nem tudta megoldani.

Ebben az időszakban a helyes marxi sta-l pni ni at.a qi 1 áppnntt.ói eltérően egyre több revizionista nézet került a felszinre. Ezeket nagyjából az alábci csoportokban lehet összefoglalni: " ~ \

a./ a proletár internacionalizmus rendszeres bírálata abban a for- mában, hogy a Szovjetunió szerepét a szocialista táboron belül,

JF másrészt pedig a szov jet/fimagyar kapcsolatokat egyes vélt vagy j] meglévő hibákon keresztül teljesen lejárassák.

Emellett a hibák bírálatán keresztül a demokratikus centralizmus elvének párton belüli érvényesülése ellen folyt a harc~~és ittr'elsősórbán a Központi Vezetőség ellen irányuk & támadás,

^ A "tavalyi juliu3i~ határozat; megjelenése után ez átmenetileg'

csökkent, augusztus bán és szeptemberben már egészen

élessé vált* Bizalmicscpcrt~Frtekezleteken belül éTda—fel szólal ásöF hangzottak el a párt akkori v ezetői ellen. Mint mellékes, de nem lebecsülendő jelenség, megjelent a postás vezetők bírálata is^ és itt elsősorban Katona és BásfaTéTv Lársak ellen folyt a személyi, le járaté a i harc. netT^^Tta* sT, h an e űT ~el: vtrel^zr módon csak a/hibák kihangsulyozásával,

Egyre inkább előtérbe került a rendkívüli kongresszus összehívásának követelése, valamint a sajátos, szocialista ut kere- sésének követelése, és itt első sorban jL_jügo szláv, kisebb még- t ékben-pedig a kínai ut fél vertese merült fel, mint me goldás.

I

b./ Gazdaságpolitikai vonalon elsősorban ágostai fe jlesztés i ioéxdés e knéfmeg~megiré v ő hibákat, azok f e 1 nagyiTasaval folyt a vita. Megtalálható volt a vita az egyes és* a kettes szektor közötti aicán^ kérdésében is. azonban—döntőén'kiélez%ll&dt;,a'~pn~s tál Ferde s ek k ö r ü I~~me rü 11 fel. Éhnek objektív a lap Ja--jLs_v ol t, mert 1953-tól Fezdődoh§ á~postával szemben a kcvetelmények~növeked- tek, ugyanakkor pedig a követelmények kielégítésére szükséges objektív feltételek biztosítása egyre inkább csökkent. Az a vita, amely a párton belül a nahézipar és a könnyűipar arányának

« __________Há_______________________.5 - - . (%5f