Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári szeminárium iratai, 1950 (HU BFL XXXV.176.a/7)

1950-02-20 / Szigeti Sándor

Van sok, alci felismeri a hibát én felhívja n, figyelmet. Ugyan­akkor varnak komoly hibák, amelyeket as üzenvea tőség elkövet és csak felületesen végzik a munkát és nem törődnek aszal, hogy hogyan kellene gyökerében javítani a munkán, A legtöbb elvtárs önkritikája is Így néz ki. Az elvtárnak egy­részt a saját, másrészt a mi munkánkra rámuta1 tdc, s igen helye­sen megállapították n hibákat, Ec.'ig non i nn fordult elő, hogy me vizsgálták volna a ni munkánkat hónapokra vagy hetekre, és"nem fo dúlt elő, hogy tapasztal: taitet, javaslat- ihat közöl­ték volna. Ez természetesen nem volt jé, ezen változtatni kell. I He sajnáljál: : z időt, vágyók át Lenin éo Sztálin elvt 'ra kö y­veit, nézzék meg, hogy mit mondottak a pártépitésről, ho :y mit mondott Sztálin elviére pl* a XVIII, kongresszuson. Kevés elvt áronál fordult elő, ho. y megvizsgálta volna a saját munltá­­jút, általában hajlamosak arra, hogyha előadást hallanak, el­mondják, hogy kitől mit hallottak^ eliar étlik, de ritkán or­­• ^ ául elő, hogy komolyan le 1 jenek ás ocigviasgjálják, hogy ma­» guknál hogyan áll ez a kérte"©. Hz a legjellemzőbb, de ez a lóg- : — \ lényegesebb i.s, ..; radjunk r.ioet az elméletnél. Elmond,;ák az Hív'érsek ez elmé­let fontosságát, hogy tanulni keli, de ha megkérdezzük, hogy e héten mit tanultak és mennyi időt fordítottak a tanulásra, azt válaszolják, hogy sok munkájúi: volt éri nem tudtak tanulni. Ez azt jelenti, ho y olméletilog gyengék és nem tudjál: a mun­kát beosztani éo azért nyugodt lelkiismerettel beszélnek 'az elmélet fontosságáról, de az aznapi újságot nem olvasták ol. Egynéhányszor ‘ Párt Központi Veze'ősógö, a nagybudapesti Párt­­bizottság rámutatott egy- ^y kérdésre, hogy mivel kell foglal­kozni, termelékeny cég, o./.óőni voroony, agitáciőomunk, , párt­­épitóc, kritika, önkritika 6c araikor kimentünk'az üze be és megkér'eztűk, hogyan állen a kérdés, azt felelték, ho y döntő ms fordulat következett be ezen*:: tő on, vagy a mi üzemünkben y|f gyökeret: változás van • A döntő fór ulatot ne úgy vegyék, hogy odajussunk vissza,hon­nan elindultunk, és nehogy ©3y kérdés •- vegyék az irányt. Ami­kor a Párt ráirányítja a figyelmet egyes feladatok a, azt napirenden kell tartani. A jövőben r kritikát és önkritikát mind.en területen alkalma zz ült. Állandóan vizsgálják a maguk és mások munkáját és mondjunk véleményt. Ez nem megy máról-hol­­at, ra. Ne kampánymunka legyen, he nem tervszerűen és állandóan olgoszunk, hogy minél tökéletesebbé tegyük a saját és a má­sol;}* munkáját. Pőképon orr: vigyázzunk, lm kritikát gyakovo­­* , lünk, hogy megállapítjuk a hibát óo ugyanakkor megy minden v. ■ régiben tovább. Lenin azt non otta, ho y vannak kontár funkcionáriusok, akik állandóan, kritikát gyakorolnak, de elfelejtenek a hibákon ja­vítani. A kritika az az éltető elóta, ami nélkül egy funkcionárius som tud dolgozni. Hibákat mindenki követ el és nőm zajé fmikeioná itt., ki ne: követ el egy Ál alán hibát, ha nőm aki törekszik minél kevesebbet elkövetni, de hr. elköv tte, igyek­szik állandóan j vita ni.. A kritika nem öncél, nem est jelenti, hogy ’iosekadjtink, hogy , .................JT______________________.__________| % ~4 ~ I

Next

/
Oldalképek
Tartalom