Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Választmányi ülések jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.176.a/2)

1949-09-05

* ' ~ é W ■ • ; ■ • ' ...- 3 -Ba.ro.ert így árban s A fc éri. e 1 ú l.e nys ég júniusról júliusra visszaesett. VI. hónapban 14,41,- Ft, volt VII. " 13.72 »- ra csők -nt. A visszaesés: 6 /», A csökkenés oka a szabadóágo 1 ások htl yielán be­osztása, A munka legye lém meglazuláaa. Sor Késés és hiányzás, a mű­szaki emberek hiánya miatt á rossz munka megszervezés# 1 /./—os vis; áresést jelentett a termelésűén. Napi hiányzás és kés.és 8-5 /o között mozog, 'á diner ...árban; I “ Az 1 ír ura e3Ő termelésé érték 45,14 Ft.-ról 4o.24 Ft­ra eset b vissza. ^ ügy a nádor az órabérek a t lúgoson 2.79 Ffc-ról 3.o5 Ft­­,ra emelkedtek. Ateii. y g -hban az 1 érara eső termelési árvák* p4#44 Ft»­­ról .51,33 2t-ra cc oki. íJgjr'na:.i;.or a bértefizet ..is <2,jü Ft—ról 2.8o i/’t-ra o . elkedett, A t rmolókeayr.óg visszaesésének oka: a miháh, fegyelem meglazuláfea, ( a mesterek gye...gei-ége, népszerűségre való vad. szása, pl. a meszes mü­k ^ hely mestere az elv gzett c ord percekhez plus söprési, takarítási ó­rát isr hozza, a technikai fegyelem hiánya, a rossz v. IXalatvezefcő# Ugyanezeket • ál lapíthat juk meg a. többi üzemeinkről is általánosság­ban, A .termeiéi; .-nység visszaesésének főokai tehat: 1/, A munka fegyelem ueglaaulása, lúrhe térién dolog az, hogY üzeiaoink­ben a o.unkasok- 3-6, ele sok helyen 8-lo is későn járjon be áz u­­zömbe, Úgyszintén sok a•betegállományba- országos viszonylatban. A beteg­­állományban lévő munkások háromszorosát teszik ki a békebelinek. A ruuuxmia gyár egyik dolgozója 1 év alatt 36- szór bolt betű; .llománybán Soproniban a napi hiányzás: 15-14 yó, Bemert 7-3 •>-. Don .th gyárban.: 8'; no éioiórdul olyan is,TTxojzy csalásokkaT*"l'vy ékéznek CoTFeveaetni hünnihitet. A Bániért gxárban pl. pontosan lecsüngőtik reg al a 7 érát, de ,a» öltözőből os .k Io-15 perccel a munka megkezdése utón .o nők ki a gépeihez# A ;vésések, ni nyzások, a munkafegyelem neglazuláSá zavart ^ idéz old a tor. ólé sóén és befolyásolja a termeié kény iáég enákedését • Ip 2./ Az üzen vezetőiből, dolgozóiból hi.hyz.ik az egyéni felelősség, A ^ munkásokból kiemelt ve ictő gazdasági k.>l ereink so kosét ben nem tud­nak, ^ de nem is akarnak legyeidet tartani, hogy ezzel igazolják és alá-N húzzák a kapitalista termelés .és a szocialista ter helés közötti küluönb­­céget# Ugyanakkor pedig nem ve űzik észre, hogy fiáig a népszerűségük u­­tán -futkosna k, roaugkat töm jé ne zik, a termelés frontján őrlési károkat kie&áéekdtt okoznak. Géptöréseknél,, munkadarabon elrontásánál nem érvé­­)■ V. nyesi tik az egyéni felelőség kérdését. Nemi igen fordult még még Újpesten, hág? konkrét o;:étben pártszervezeteinkhez fordultak volna alapszervoink 1-1 hiba elkövetésé után, hogy az Illőtöket méltóképpen nogbimüQt.hes,hi M a lazaság, az egyéni felelőség terülő bén érvényesül föntről-le felé, hiányzott a párttagjaink fe lolóssógrevön ;sa a termőié©ben. elkövetett hibákért. .Itt beszélnünk kell a mesterek, a vezetők magatartásáról is. Azokról akik á kapitalista rendszerben,.- mint hajcsárok jól Üiegúlíták a helyükét, alapoos rendet és fegyelmet tudtak tartani. Ma ezeknek a cso­portját 2 részre kell osztani. Egyik része éppen a múltjára való tekintet , tel össze kacs ingat azokkal a dolgozókkal, .akik a muíikásonztály selojt­jót teszik ki, elnézik a ki. .e bő-nagy óbb f egyeXmdzetlensé gél kőt, .unkájuk.­­■ tel elkövetett hib kát női. egy e etbon maguk fca:-urgetják azt. A másik rósz© azonban.tudatos politikái szabotáló és szántszándék­■Ital idézi elő a termelés visszaesését, Ekek a jelenségek azután demora­lizálják az üzem- becsületes dolgozóit, elveszik a kedvüket a munkától# 3,/ ?ok a selejt. Sok a rosszminöségü áru. Ablago.saa Újpesten a selejt % 4-8 {/é között in, adózik. Azok, okik rossz minőségű árut gyártanak, nem ismerik, fel saját államuk véneimét, sajat népüket, de saját rangúkat la l/f gjjjS&GOS LEVÉLTÁR ' ______ . . ... ... - —* — — -- ■ ■ —- --■ ■ — ■ —• ' ■— - "■■■■ - ■ —

Next

/
Oldalképek
Tartalom