Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXII. Kerületi (1950-ig Budafoki, Budatétényi, Nagytétényi) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.161.a/3)
1951-12-07
[ V jL.e 1 e n t é a. A-Jagytétényi Sertéshizlalda kivizsgálásáról./ ÍJFÍÍÍíÍ?**10151 megvizsgálta a Sertéshizlalő vállalat I Sií gazdasági munkáját abból a célból, hogy az elmúlt kivizalS tapasztalható?!rVe?et éS & vállalatvazetás munkájában milyen javuresztvettek; Lédeci József, Grösser László, Hiuas Miklós, elvtársak f n» Klse Istvánne, Molnár János, Gémes Lajos éa Czene Józ8af rt.A-&ÍVÍg9.fi,alag alapján a-biaottaág. a.következő észrevételeket taarl mai*« A vállalatról általában: A régi vállalatvezetőséget ez évben egy uj vállalatvezető váltotta fel. A vallalat jelenlegi ossz létszáma: 668 fő, melynek megoszlása a következő: 533'fő fizikai munkás. 63 fő adminisztratív dolgozó, 72 fő kisegítő, ebből 193 nő. Az uj vállalatvezető, valamint a pártszervezet arra vette#az irányt, hogy a régi vállalatvezetés alatt leromlott termelési ereamenyeket megjavítsa. Bizonyos területen, úgy mint a takarmányértétó xuf8 ^aren ,az önköltség területén kétségtelen, javulás mutatkozik. A rahizott súly januártól, minden hónapban növekedést mutat. Azonban az operativ tervbe beállított mértéket nem tudták elérni, sőt az éves terv számait sem érték el.- 1 Megvizsgálva az elért eredményeket a termelésben megállapítható. hogv külső segítség nélkül nem lettek volna elérhetők. Ezek a külső segítségek, melyben a vállalat részesült a következők: Rákosi elvtárs a ^vár folyamán személyesen kereste fel a vállalatot és azonnali intézkedésének következménye volt, hogy a III. negyedévben 8547 drb. sertés beállítása helyett, 32.46o drb. süldő beállítása történhetet meg. Folyó évben a takarmány termésünk jelentősen javult a korábbi évek szárazságaihoz viszonyítva, úgy hogy olyan összetételű des^get kapott a vállasoí'tSdl^/elémí/eme^Ü3”10 * l8y * ráhlzlalást «etaínyo-Egyébként megállapítható, hogy az üzemi háromszögnek a munkája éa viszonya nem kielégítő. Nincs meg a pártazervezetmek és az Ü.B.-nek a tekintélye. Farkas elvtára lebecsüli a pártszervezetet és igy a pártszervezet nem Jépee a vállalatvezetőnek a dolgozók felé megnyilvánuló kapitalista izú és atilu hangját leszerelni, ugyanakkor nincs, aki kellő készséggel kritikát merne gyakorolni a vállalatvezetés munkája felé. Farkas elvtára kemény, szigorú ember, de rossz módszerekkel dolgozik. u?4.7, gfaí*}fa mSs^a d0lŐ0zók véleményét, nem viszonyul a kritikához. A kritika elfolytáeára jellemző, hogy aki nincs Farkas elvtárssal egy véleményen, azt vagy áthelyezi egy másik munkakörbe, vagy elboeaájtja. mint pl. Bohus és Vlasies elvtársak pél&Sa mutatja. Vagy Krizsa elvtárs etető, aki egy-ket értekezleten Farkas elvtársat he gkritizálta, utána nem mehetett el iskolára, annak dacára, hogy igen ertelmes, fejlődőképes elvtárs. Vagy pl. Antal Sándorne MNDSZ vezető, aki az 1958-es évi tervek termelési értekezletén, felszólalása után Farkas elvtárs azzal dorongolle^boSy demagóg. Másnap a zoritran felhívta az irodájára és bocsándot ./. « ___________________________________ .. - ... L _ ___________________________________________________________________________________________________________________________ — * v ' 9 i \
