Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.160.a/5)
1954-07-14
r- '' KÜSÍ í \ I — lo - , v 1 * - X f>. ;“f‘* \ gazdasági alaptörvényének érvényesitése lényegében .az életszínvonalnak emelésére irányulnak, fa itt azt "szeretném elmondani az elvtársaknak* ho-y a mezőgazdasági kérdés milyen fontoa pontja ennek. Nemcsak a kongresszus foglalkozott ezzel a kérdéssel, hanem már a Kormánypr©gramm is, de az előtt is foglalkozott a Központi Vezetőség ezzel a kérdéssel* de a Kongresszus, ezzel még messzebbmenően foglalkozott. A mi gazdaságunknál igen komoly hiányosságok vannak, amelyre számtalan példát tudnék felhozni úgy a kertészeti, jint a szőllész* ti gazdaságban. Vannak olyan dől ok, amik már ávek óta húzódnak, de kilátás sincs arra, ho y ezek megoldódnának . Az első pl. a Földműves Szövetkéz t."Nem tudják megoldani azt, hogy a nagypusztán éllitanénak fel egy üzletet, hogy a dolgozóknak ne kelljen a kerületbe jönni vásárolni. Ugyan ilyen a posta kérdése, hogy a pósátás nem jár ki a nagypuaztára a leveleket kihordani. Erre már számtalanszor kaptunk Ígéretet, de még a mai napig gjem lett megoldva. A gazdaság kapott gépeket, de nem jobbak, mint a régi 'épek, rá mfert valamennyin javítani kell azt a hibát, ami még"a szerelésnél történt. Ugyanakkor a normáknál ia nagy hiányosság van gazdaságunknál• Minisztériumi engedély nélkül nem 1 ehet más kategóriába besorolni senkit, persze az a Miniszter nem tudja, hogy xy hogyan dolgozik, vagy, ho y több fizetés járna neki, nem tudja ho y érdemes e prémiumba. Valamennyi kérésünkre minisztériumi engedély kell, mint pl. ha egy dézsát akarunk megjavitatní, persze h az az elvtárs aki erre engedélyt ad, az nem ismeri, ho y annak a dézsának tulajdonképp mennyi is az ára, nem, ho. y a ja vitása .Vagy pl* azt kértük, hogy tehergépkocsin szállítsuk az embereket a nagypusztára. Ezt nem engedélyezik, holott e nélkül az engedély nélkül a dolgozók útvonalát megnehezítik, mert vonattal 96 km.-es utat 5 átszállással tudnak megtenni, tehergépkocsin viszont kb. lo km. A Minisztériumban felvetettem ezt a kérdést, de senki sem tudta bhgérteni csak mikor már Földvári elvtárához mentem ő volt az egyetlen aki végre megértette, hogy es egy lehetetlen állapot. Hibák nálunk is vannak, mert van olyan traktoros brigád, aki rossz módszerrel pont a felét éri el a termelésben annak, amit a másik brigád végez. Ki foglalkozunk ezekkel a dolgozókkal, de még mindig nem tudtuk elérni azt, hogy jobb módszert válasszanak maguknak. A másik kérdés, a munkaerővándorlásnak a kérdése. Mabár az előttem felszólaló elvtársaknak a többsége is ezzel a kérdéssel foglalkozott, mégis nekem is meg kell említeném ezt a kérdést. Én nem értek egyet azokkal az elvtársakkal, akik azt mondják, hogy a törvény erejével kell fellépni. Én úgy látom, hogy nemcsak a dolgozók ellen, kell fellépni, hanem az üzeniek vezetőségeivel szemben is, mert ha abban az üzemben nem egy o~ lyan vezető volna, aki csábítja a dolgozókat, hanem más, imirt egész bizonyos, hogy nem az egyik vagy másik dolgozó éjé csábítja oda a munkásokat, hanem avezetök, és itt mindjárt felszeretném vetni, hogy meg kell nézni azt, hogyha felvesznek egy uj dolgozót, nyilvántartsák e azt, hogy az előtte lévő üzemből hogyan került ki, önkéntes kilépő e, hogy annak adják e a. pótszabadságot és a táppénz 5o fi-át levonják e. Nagyon sok nin s nyilvántartva, és ez egy igen komoly hiba. Éppen ezért nem mindig a dolgozókat lehet okolni, nem minden esetben ők a hibásak. Tapasztalatom az, ho :y nem a dolgozókt M ________
