Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.160.a/3)
1955-02-25
akkor ebből láthatnánk, hogy milyen tévesen értelmeznek egyes kérdésemet és nogyan lett az letisztázva. A mi tapasztalatunk is az volt az ellenőrzés 3arán, nogy az anyagot a hallgatók könnyen vették azzal, hogy a nyár folyamán már egyszer ezt tanulmány óztál: és most nem 1'oraiiottak erre kellő gondot. Ebből fakad az, hogy igen sok elvi kérdést nem láttak megfelelően. Elég sok probléma van az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása terén. Valahogyan úgy néz ki, hogy van aki elvileg meg határozza a kérdésemet de nem látja a gyakorliti össze függést a feladatokkal, a másik része, csppán gyakorlati dolgokról beszél de nem tamassza alá az elmélettel. Itt feladatnál: látom, hogy erre a kérdésre sokkal nagyobb súlyt keli fektetni és helyes ha ilyen esetben a propagandista rákérdez, es megkérdezi nogy azt a kérdést nogyan is értelmezi az elv társ, mert így elxogja tudni érni, hogy nem fogják csak ált alánossagcan elmondani, hogy ez a hiba, hanem helyesén tudják az elméletet a gyakorlattal összekapcsolni, és megmutatni ys hogy az a kérdés mit jelent a nemzetgazdaság szempontjából. Sajnos ennél az anyagnál nem sikerült minden kérdést tisztázni teljes mértékben. Még a mai nap is a szemináriumokon, az üzemekben felvetik, hogy pld. Sztálin elvtárs megnatarozása, hogy a nehézipar alapja a szoc. építésénél: nincs nálunk betartva, ügy vetik fel hogy a nenéz ipar háttérbe szorul és első a könnyű, ipar. Ilyen hibás nézetek vannak, ami foglalkoztatja a dolgozókat és igy ellentétet látnak Sztálin elv társ meghatározása és a mi politikánk között, a másik a parasztság kérdése, ami még mindig foglalkoztat egy néhány embert, aki azt mondja, nogy még mindig a munkás osztály az, alá. a nehezebbet nuzza es a kormány pro gramm óta többet nyújtunk a parasztságnak, mint a munkásosztálynak. Tehát a munkásosztály és a parasztság kérdése sem elóg világos a parasztság előtt, és ennél az anyag nál sem sikerült megfelelően tisztázni ezeket a kérdéseket. Ha a nemzetgazdaság kérdéséről beszelünk elég gé problémás az olyan kérdésnek a megtárgyalása, mint pld. a termelékenység kérdése, az önköltségcsökkentés kérdése, nincsenek tisztában azzal, nogy ez mit jelent és mik a feladatok ezenken a megvalósítása érdekében, és ezek mennyire segitik elő a népgazdaság fejlődését. Ilyen kérdésekre a propagandistáknak nagyobb súlyt kell fektetni a szemináriumokon, hogy ne csak arról beszél jenek, nogy csökkentsük az önköltséget, nanem azt is magyarázzák meg miért szükséges ez, hogyan tudjuk elérni és mi a jelentőségük a népgazdaság számára. Az ilyen irányú problémákat ami a szoc. építéséhez tartó zik meg tudjuk magyarázni a dolgozóknak, akkor lesz osak alapja annak, hogy ezen a termeten is tudunk eredményeket elérni. Amit feladatnak látok, és nem tar-' tok kielégítőnek, az a propagandisták összefoglalója. Kéhány szemináriumon és kőnkerencián ellenőrként részt vettem és különösen az üzemekben mutatkozik meg ezen a téren hiányosság. A propagandista Összefoglalójában kiértékeli a hozzászólásokat, kijavítja a hibákat, de nem mutatrá annai: az anyagnak a lényegére, a magvára hogy ha azt a kérdési, .Lezárják, minden hallgató előtt tisztán és érthetően álljon a megtárgyalt Kérdésnek a magva, a lényege. Úgy gondolom, nogy az ET-nak nagyobc súlyt Kell fektetni erre a kérdésre és felhívni rá a / nMMMa* tja.-pwwi«wn«i^ i
