Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.160.a/3)
1949-09-23 / Pesterzsébeti
ÍWWMM* -rt*—"”",TOt © n MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA Pesterzsébet, 1949 szeprt. 27-én. Pesterzsébeti Szervezete ■ f '*© ' ■ i Jegyzőkönyv felvétetett a MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA Pesterzsébeti Szervezetének 1949 szeptember 23-i pártbizottsági ülésén. Jelen varrnak: Kotrusz Ferenc, Horváth János, Csilcvari Jeu<0 3araa JanaaY» — Szécsi Gerzsonné, Pataki Bernát, Dénes Aladarne, I^asza Gyorgj Tóth Elemérné, Tóth Anna, Tipold Mátyás. Napirendi pont; 1./ Napirendi pont; Multheti határozatok ismertetése és ellenőrzése. 2./ Napirandi pont; Titkár Beszámoló 3./ Napirendi pont: Oktatási program ismertetése é3 megtárgyalása 4./ Napirendi pont; Egyéb ügyek és bejelentések. 1./ Napirendi pont: Horváth elvtársi Ra;jk banditák népbirósági tárgyalása mozgásba hozta nem------------ csali a magyar dolgozókat, hanem az egész nemzetközi életet is. Ez ^-8 a per leleplezte azokat a szá: dékokat, amelyek nem csak Magyarország ellen, hanem az összes népidemokráciák ellen irányultak. Az volt a céljuk, hogy Magyarországon polgárháborút indítanak és ezen keresztül beindítják a III. világháborút és megtámadjak a SZovjetunidt. Az imperialisták az első időben arra törekedtek, hogy ne a munkáspártba beépitett kémeiket dobják be a népidemokráciákkal szemben, hanem egyéb reakciós csoportokat és ezzel nehezebbé vált a leleplezésük. Most azonban Rajk-banda lelepleződésén keresztül le lett leplezve úgy Titó trockista kémbandája, mint az amerikai imperialisták. Titóék az első napokban megdöbbentek és szinte megbénultak a leleplezés hírére, azonban egy pár nap múlva támadásba mentek át és hazudá3on é3 tagadáson keresztül igyekeznek védekezni. Megállapíthatjuk azt a Rajk üggyel foglalkozva, hogy bár ennek az ügynek úgy belpolitikai, mint nemzetközi viszonylatban rendkívüli jelentősége van, a magyar dolgozók tekintélyes része még masem tudja megérteni óriási jelentőségét. Éppen ezért még fokozottabb politikai munka tfár ránk és tudatosi- Y tani koll, a dolgozókkal, hogy milyen nyomor és pusztulás várt volna ránk akkor, ha sikerül ennek az aljas bandának a céljukat elérni. TJgy kell végeznünk itt a politikai tudatosító munkát, hogy a dolgozók megértsék ennek a jelentőségét és ennek következtében mint visszaütés é3 válaszként még fokozottabb és eredményesebb munkát végezzenek a termelés területén. Horváth elvtárs beszél arról, hogy a munkásosztály a Pártválasztmány határozatát álatlában megértette és értünk is el eredményeket. Mégis e mellett az eredmények mellett meg kell állapítani, hogy voltak hibák is. Egyik ilyenhiba az, hogy az elvtársak általánosan íbglalkoztak a kérdésekkel, ez a hiba erzsébeti viszonylatban is mutatkozik. Nem fektették le konkréten, hogy milyen változtatásokat és határozatokat hoznak a munka, a termelés megjavítására. Másik hiba az, hogy a szakszervezeti vezetőség nem kapcsolódik bele] konkrétan a termelés kérdésébe. Ennek az az oka, hogy sokhelyen a pártvezetőség kiveszi a kezükből a vezetést és igy a_szakszervezeti vezetőség nem eléggé önálló. A harmadik leggyakoribb hiányosé ság a műszaki értelmiséggel való foglalkozás terén mutatkozik. Erzsébeten is és országos viszonylatban is sokat foglalkoztak ezzel a kérdéssel, de még semmi változás nem történt ezena téren. Ezt a hiányosságot sürgősen pótólni kell, mert a műszaki értelmiségre fokozottan szükségünk van az 5 éves tervnél és a szocializmus építésénél. Ezért fontos, hogy egyénileg is foglalkozzunk velük. _ ._______ - - -_____- —k .... - ■ ... — --ra ra ^ - ^ ^
