Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XX. Kerületi (1950-ig Pestszenterzsébeti, Soroksári) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.160.a/3)
1949-09-23 / Pesterzsébeti
-ra ra --- ^ 1 W - W V-^ | .«m»*»IW« E*«'« ...—"| I A hibák kiküszöbölése és a termelés feljavítása érdekábgti, a tér- | melés kérdésével foglalkozni kell a párt biz ott sági senkije &aláb b 1 hónapban egyszer, ahol meg kell vizsgálni a termien7//*e-^aliit. A Választmány döntése után a munkásság és az egyéni^eCi^i^séV kérdéseben nem tapasztaltunk olyan eredményeket, mint ami t e^Na^Jptunk érni. Vannak azonban üzemek anol tapasztalhatunk ebben az irány bán fejlődést, ez azonban nem elegendő és ezért ezzel a kérdéssel még tovább, fokozottan kell foglalkozni. Tóth Anna elvtársnő: a termelés kérdés, vei kapcsolatban arról beszél, hogy ifjúsági vonalon kidolgoztak egy munkatervet, amiben foglalkozna!: a termelés kérdésével. Azt kérdezi, hogy lehetséges-e a tervet úgy felbontani, hogy lássák az ifjúmunkások azt, hogy 1 hét, vagy 1 nap alatt mit kell nekik elvégezni, ez azért is lenne jó, mert igy az ifjúmunkás is világosabban látná, hogy mit kell neki elvégezni a terv ideje alatt, másrészt sokkal jobban tudnánk ellenőrizni, hogy mit végeztek és ezálltal jobb eredményt tudnánk elérni. Tóth Elemérné elvtársnő: Tóth Anna hozzászólásához megjegyzi, hogy ez a kórdós megvalósítható, annál is inkább, mert minden üzemben fel lesznek bontva a tervek, - ez már folyamatban is van sokhelyen - igy minden munkás tudja, hogy mit kell elvégeznie egy nap alatt, de emellett mi is láthatjuk, hogy ki ugrik ki a termelésben és ki marád le nagyon. y pold elvtárs: A Rajk kérdéshez hozzászólva megjegyzi, hogy az első napok- Van sokan helyeselték Rajk cselekedetét akkor, anikor a nemzetiség kérdéséről beszélt. De amokor a sajtó és a rádió rendszeresen közölte a tárgyalásokat, akkor döbbentek rá, hogy ők mit is akartak tulajdonképen és ak^or már Rajk ellen fordultak. Nekünk azonban nem szabad abbahagyni az agitációnkat, hanem még fokozottabb mértékben tovább kell folytatni. Majd a műszaki értelmis/éggel való szoros kapcsolat kiépítésének fontosságáról beszél. Barnáné elvtársnő: arról beszél, hogy a műszaki értelmiségiek részéről még mindig 'tapasztalható félelem. Ezt tapasztalták akkor is, amikor a Papírgyárba behívtak egy mérnököt csupán azért, hogy elbeszélgessenek vele, meg volt ijedve a mérnök, hogy vájjon mit követett el? Csak amikor látta, hogy csak beszélgetni akarunk vele, akkor nyugodot meg és nagyon jó hatást váltott ki nála ez a beszélgetés, amit leifelé is az elvtársak között elmondott, hogy nagyon meglepte és örül annak hogy vele is foglalkozik a Párt. w ócsiné elvtáranő: arról beszél, hogy a műszaki értelmiséget nem csak a Párth'o'z, Vanem a legjobban dolgozókhoz, élmunkásokhoz, ujitókhoz is közál kell vinni, és bele kell vonni őket a munkájukba. El kell hivni őket az értekezleteikre, hogy ott 3 z aletud ás okkal ólénkebbé és szinesebbé tudják tenni az értekezletüket. Horváth elvtárs: válaszában a fontosabb kérdésekben megadja a felvilágosit ást. 2./ Napirendi pont: Szécsiné elvtáranő: a második napirendi pontban, ismerteti az oktatásnak az őszi' évadra kidolgozott munkatervét. Kihangsúlyozza, hogy ez a munkaterv célul tűzte ki, hogy a párttagság részére biztositsa azt a minimális elméleti alapot, ami a pártmunka elvégzéséhez szükséges. Másrészt, hogy segitse a Pártot a napi politikai feladatok megoldásában, ami közvetlenül áll/ a párt előtt. Célul tűzte ki azt is, hogy a jövőben ideológiailag jól képzett kádereket tudjanak adni minden vonalra. Éppen ezért nagy gondot fordítanak az őszi szemináriumi évad beindításánál, hogy a legjobb előadókat állitsák be. Igyekeznek minden üzemben a saját munkás előadóikat beállítani szeminárium vezetésére. őszi szemináriumi évadban 90 szemináriumot indítanak be, ebből 57 alapfokú és 33 haladó. Beindítanak még 10 párttörténeti szemináriumot, ebből 6 üzemben és 4 területen fog folyni.
