Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.159.a/3)
1954-01-11
n - a ' n | Az uj belépőkkel szemben mofct már nagyobb koveteJunényékét kell | I támasztani. Legyen meg a politikai müveit se ^^^i\le gyen próbál vs ; az állhatatossága. A helyes tag jelöl tfel^tel^imunca, annak alapos előkészítése a Párt megvédését jeleniiui/jrv \ Az tehát a feladat, hogy igy dolgozzunk áz’^eMTST,tíir-4özött és ezt mindennap tartsuk szemelőtt. Helyesnek tartom én is azt, hogy ha a Molnár elvtárs minden hónapban ad szóbeli tájékoztatót a pártépitési munka állásáról, hogy ezáltal is több segitséget tudjanak adni részére a pártbizottság tagjai. elyeslem azt is, hogy a tagjelöltfelvételi munkát elhalasztókat vonjuk felelőségre. A határozati javaslatot a PB elfogadta, II»: napirendi pont: Pomp elvtárs: A ki kit győz le vita azt hiszem nincsen tisztázva. Ha megnézzük a Párt szerepét, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a kérdés 1948.ban eldőlt, mert az°ta tovább erősödött a napjainkig a Párt. C*' Tehát annyira erős a Párt, hogy pártvonalon ez a kérdés már eldőlt. Ugyanakkor a mezőgazdaság területén még ez a kérdés ninos eldöntve száz százalékosan. Ezen a területen még túlsúlyban van a kisárutermelő té^eg, nem úgy mint áz ipar területén, ahol ez csak igen kis számot tesz ki. Ihnek alapján tehát nem lehet azt mondani, hogy ez a kérdés a munkásosztály javára már eldőlt. Pelmerül az a kérdés, hogy mi mindig csak a hasonlatosságokat és az ellentétedet nézzük. Sokan mondják, hogy mi szolgaian lemásoljuk a SzlU. bolsevik Pártjának a módszereit és az ő harcuk alapján igyekszünk épiteni az országunkat. Rákosi elvtárs 1949- ben mondotta, hogy szakítani kell azzal a módszerrel, hogy mindig csak az ellentéteket nézzük. Mi természetesen a Sz.U. példája nyomán építjük az országot, azonban azt nem másoljuk le szolgaian, hanem a viszonyainkra alkalmazzuk. Vükán elvtársi Én a ki kit győz le kérdéshez szeretnék hozzászólni. Pomp elvtárs azt mondta, hogy az iparban ez a kérdés eldőlt, de a mezőgazdaságban még nem. Én ezt úgy magyaráznám, hogy a kérdés lényegében eldőlt, de a harc még tovább folyik. Magához az anyaghoz hozzászólva azt szeretném kifejteni, hogy az októberi határozatot két részre lehetne osztani. Egyik részében a határozat ellenőrizte a júniusi határozat v^ehajtását, mig a másik rész fontos elvi kérdéseket tisztáz* Ez rendkivül fontos ipert a párt és a gazdasági funkcionáriusoknak ezekkel az elvi kérdésekkel tisztában kell leniök. Ha megnézzük, hogy hogyan lett végrehajtva a ra tár ozat akkor mi azt látjuk, hogy voltak olyan pontjai, melynek végrehajtása él deksben még nem sokat tettek. Itt gondolok az átcsoportosításokra, beruházásokra, népgazdasági tervekre. Az életszínvonal a bérek rendezése, az árleszállítások következtében megnőtt, s igy megnőtt a vásárlóerő is. Ennek érdekében szükségesek az átcsoportosítások. Pontos, hogy minnél előbb elkészüljenek a beruházások, hogy ezáltal a könnyűipar és a mezőgazdaság termelése megnövekedjen. Vannak még hibák azon a téren, hogy nem értik meg eléggé egyes gazdasági vezetők, hogy lényegében a dolgozók életszínvonalának emelése az alapvető feladat. Pál elvtársnő: Én lényegében úgy értékelem az előterjesztést,hogy helyesen mutatta meg a NÉP—et és az elvi részeket és helyesen mutat rá az iparunk hibáira is. r ' s * J I Ili •' I I .1 I .1)1. LM JILI.I! IHnr.lITT— T— ------------------------‘..........1.................................................. —— - ••
