Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XVIII. Kerületi (1950-ig Pestszentlőrinci, Pestszentimrei) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.159.a/3)
1953-11-26
r ’ Ü~1■ 4 Nálunk sem felel meg a valóságnak a jelentés az®]} !<3&<§tele, 1 ! hogy a műszakiak csak 2o-25 %-át teszik ki az/raj ^éjjame. Ez a szám nálunk is 45-5o %-os, a minőségi uj 1 tásokrífek ig 9o-95 /-a a műszaki alttól kerül ki® Ketler elvtors: Néhány dolgot szeretnék felvetni az ujittása kapcsolatban. ' Minősen egyetlen hely sem, ahol ennyire elvetettük volna a sulykot mint éppen az ujitások területén* A jelentés is felveti és az elvtársak is kihozták a hiányosságot az újításokkal kapcsolatban. Az újításnak igen nagy jelentősége van a többtermelés terén és éppen ezért folcozottab kell támogatni az újítókat. Sajnos nagy a nemtörődömség a pártszervezet, az alapszervezotek részéről, különösen nagy hiba az, hogy a műszakiak és a szakemberek nem kapcsolódnak bele eléggé a mozgalomba , nem érzik át jelentőségét. Most amikor a kormányprogram megvalósítása érdekében értékelték a termelés alakulását, azt állapították meg, hogy a könnyűiparban a termelékenység területén nagyok a bajok, sok h6lyen még a régi színvonalat sem érték el. Az ujitó mozgalom nincsen belekapcsolva a termelékenység emelésébe. Sajnos az ujitó mozgalom nem tömegmozgalom, holott annak kellene lenni®. Az ujitási felelősök szerveznek ötletnapokat, előadásokat, de mindezt csak kötlessóg- N szerűen, nem pedig sziwel. Az egyik amivel foglalkozni akarok az, hogy a munkások kevés javaslatot adtak be. A múltkor arra lettünk figyelmesek, hogy egy MÁVAG- dolgozó a Vörös Csillag Traktorgyárba adta be as újítását, mert a Mávagban nem engedték őt előbbre. Itt a munkásokról az a vélemény,hogy nincs meg a képzettségük az újítások preaiz kidolgozására,nem tudják azokat olyan precízen megrajzolni. Másik hiba pedig az, hogy féltik a műszakiak, hogy egy náluknál kevesebb képzettségű ember többet tud mint ők. így aztán sok jó elgondolást nem tudnak a termelés szolgálatába álliteni. Ugyanakkor van egy másik kérdés, mégpedig az, hogy a müszakial a dolgozóktól összelopkodják az ujitást s igy szorítják őket háttérbe. Veszedelmes jelenség még az is, hogy a dolgozókat zsarolják az uj irtásoknál s ezen jelenség felett nem lehet csak úgy elnézni. Az tehát a helyzet sok esetben, hogy a műszakiak ahelyett, hogy segítenék a munkásokat az újításoknál, gátolp ják őket, elvetik újításaikat. Tapasztalható az is igen gyakran, hogy a vállalatokhoz járnak külföldi szaklapok, folyóiratok. Ezeket aztán úgy várják mint a messiást. -L-eforditják az abban talált ötleteket s úgy adják be, mintha saját ujitásuk lenn®. Itt valóságos trösztök alakul tak, A mozgalom nagyon elfajult s ezen a téren gyökeresen változtálni kell, mégpedig úgy, hogy elsősorban mi is többet foglalkozzunk az ujitás kérdésével. A pártszervezeteknek támogatni kell az ujitékat, ellenőrizni kell az ujitási felelőköket. Itt nem az jelenti ez, hogy kivegyük a kezükből a munka szakszerű részét, hanem az, hogy segítsék, biztassák az embereket, hogy jobberedményeket érjenek el ezen a téren, A pártszervezetre tartozik az is, hogy iratani kell azokat, akik csalnak és pénzszerzési lehetőségekre használják fel az üjitási mozgalmat s ezeket a pártból is ki kell zárni. Erélyesen fel kell lépni továbbá a bürokratizmus ellen is. Az ellenőrzés munkájába bele kell kapcsolni a tömegezervezetet, elsősorban a szákszervezetet;, Be kell az ujitó mozgalomba kapcsolni az ifiket. Adjuk oda nekik az ujitást, hogy alkalmazzál ós bizonyítsák be, hogy többre képesek annak alkalmazása melle AAelyesnek tartom továbbá, hogy a Pártbizottsági ülésen az uji*tó mozgalom torén dolgozó elvtársakat többször számoltassák be ós értessék meg velük a mozgalom jelentőségét, B
