Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XV. (1950-ig Rákospalotai, Pestújhelyi) Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.156.a/3)
1955-02-03
r n *1.-2- ^ - 9b»• Ilyen dolgokon rengeteget megtakaríthatnánk. En Szilágyi elvtársnak elmondottam ezeket, 6 helyeselte is, csak ennek megvalósításához béralapot nem kaptánk. Viszont tovább a saját erőnkből ezeket megoldani nem tudjuk. HORVÁTH elv: Kötőgyár igazg. Kétségtelen, hogy értünk el eredményt, és főleg amit a jelentés is mutat a legnagyobb eredményt a tervezések területén értünk el. A felettes szervek ma mér a terveket megbeszélik az igazgatókkal, és igy hajgyjék jóvá. így most már a dolgozók is jobban a magukénak érzik a tervet. Eddig ha nem teljesítették a tervet hivatkoztak arra, hogy nem mi terveztük igy, hanem a felsőbb szervek. Ma mór erre nem lehet hivatkozni, mert a dolgozók, az igazgatók, és a vállalatok káderei beleszólnak a tervek készítésébe, és sajátjuk a terv. Farkas elvtárs beszélt hozzászólásában a TÜK.-ről. S ahogy beszélt róla igy nem értek vele egyet. Egy ember napi munkáját nem teszi ki ez a feladat. A másik hiba itt az, hogy olyan levelek jönnek TŰK.-ön keresztül, aminek semmi helye a titkos ügykezelésben. Pld. A tűzoltóságtól kaptunk egy átiratot, hogy a tűzcsapokat védjük a befagyás ellen- én ezt csak elrettentő példának mondom, ennek semmi helye a titkos ügykezelésben. További hibának tartom még azt, hogy a létszámok továbbra is állomány'csoportonként vannak megadva. Amennyiben felmerülne az, hogy az egyik csoportban felesleg van, de másikban viszont jelenleg kisegítés kellene, az igazgató . nem tud átcsoportosítást végezni, helyesebben szólva tud, de akkor bujtat, tehát nincs szabadkeze, hogy vállalaton belül, ha kell átcsoportosítást _____eszközöljön.... H nn nem hiszem el egyik igazgatóról sem, hogy szándékosan növelni akarná az adminisztrációs létszámot, vagy a nem ipari létszámot akkor, amikor nincs szükség rá. Én azt hiszem, varhatunk további csökkentést az adatszolgáltatások területén. De azt is meg kell mondani, hogy az uj Kálisz megjelenése nem hozott könnyebbséget nekünk. ' wlegjelent az 1955.-re kiadandó 'statisztikák űrlapjai, egy könyvbe kinyomtatva, izony elvtarsak elég vastag ez a könyv. Csak azt nem értem, hogy miért jönnek akkor ka hozzánk adatokért a felsőbb szervek, amikor minden statisztikai adatot rendesen elküldünk hekik. Ez nekünk többlet munkát jelent, mert újból fí, e“~ ,zn;L> kell keresni őket, pedig ezeket már egyszer közöltük velük. Vannak meg ilyen felmerülő hiányosságok. Pl. nagyon sok anyagi eszköz áll rendelkezésre a vállalati igazgatónak az uzemfejlesztesi alap- címén kiadott rendelettel. Most rajtunk a sor. hoav ezeket megfelelően használjuk fel. ’ ^ ~-GIf fIv; v?n nálunk az üzemünkben 150 ipari tanuló, akik az idén szabadulnak, nem tudom 3Urma csináljunk velük, «rt nincs béralapul ráJuk. Van probléma MlínTl anyaggal a3. bzuksegunk van 21 tonna alumíniumra. Ebből csak 15 tonnát kapunk Waghiányrmiattík0r Valaminek el kel1 mradni> valamit nem fogunk legyártani, ^fffm,elképzedni miért kell, hogy úgymondjam- verekedni azért az anyagért, arai szükséges, ami fontos a termelés érdekében. * vir~tLe-Rl; í1 azt hiszem ennek az anyagnak egészen más tárgyalásban kellene lefolvni SJafóI £?S?OS •**« lenünket a Központi feketóség hatórosataf eíéreígazgatoja. haladas van « igazgatói jogkör területén, de még nem megfelelő. Pl. itt van a_ beruházás és a felújítás kérdése. X van Miért kényszerének benünket arra, hogy kerülő utakon járjunk, erre kénytelenek vagyunk, mivel a felsőbb szervek módot nem adnak egyes kérdések megoldására. '---------------------------------------— . . . .1 — ' ■ ' 1 ■ 1 . — ............... 4