XXXV.14.c.1957 / 74. Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár MSZMP Bizottsága. 1957.02.19. Jelentés a Munkástanácsnál szerzett tapasztalatokról, határozati javaslat

az elnökség tagjai/. Az elnökség a munkástanács két ülése között bérügyi, valamint szociális kérdésekkel foglalkozik és erről hoznak határozatot. Az elnök és a tanács tagjainak kapcsolata abban jut kifejezésre, hogy az elnök rendszeresen végigjárja az üzemeket /éjjel is/ és az ottlévő tanácstagokkal megbeszéli a felmerült problémákat. Az elnök lényegében minden kérdéssel foglalkozik.

6/ Miiven a kapcsolata a munkástanácsnak* az üzem vezetőihez.

Á munkástanács a fontosabb kérdések megtárgyalásánál meghivja a megfelelő terület szakemberét, illetve vezetőjét. Egyébként a tanács összetétele olyan szerencsésnek mondható, hogy minién területről, minden üzemből, részlegből van benne képviselő. Általában a munkástanácsnak a vezetőkhöz való viszonya igen jó, a kérdések döntő többségében egyetértenek.

7/ Hogyan vélekedik a munkástanács az irányítások módjáról. I

A munkástanács fennállásának kezdeti időszakában hiányolta, hogy a minisztérium nem ad kellő irányítást munkájuk végzéséhez Most valamivel jobb a helyzet. Most kéthetenként összeülő tanács- _ kozó szerv / amely a minisztérium és a vállalatok képviselőiből

W áll/ a kijött rendelkezésekhez magyarázatot fűz, a felmerült problémákat megbeszélik. Véleményük szerint ezen keresztül most már megkapják a kellő irányítást.

Hiányolták továbbá azt, hogy a felsőbb irányitó szervek nem ismerik kellően a vállalatok problémáit. Kérték, hogjr a minisztérium, illetve a gyapjuipari igazgatóság megbízottjai járjanak ki az üzemhez, hogy közelebb kerüljenek a problémákhoz. Ezen a téren is változás történt, mert már többizben jártak kinna a vállalatnál minisztérium képviselői. Kívánságuk továbbá a felsőbb szervek felé, hogy a rendelkezéseket időben adják ki. / pl. zavart okozott a bérügyi rendelkezések késői meghozatala./

A vállalati önállóságot úgy látják összeegyeztethetőnek a tervgazdálkodás rendszerével, hogy az anyaggazdálkodás vonalán a központi szerv utján koordinálást kell megoldani. Ugyanakkor elengedhetetlennek tartják az egységes pénzügyi gazdálkodást. Ezt úgy látják biztosítottnak, hogy az igazgatósághoz tartozó vállala- A tok főkönyvelői egy bizottságban vennének részt. Az értékesítést

w önállóan kívánják megoldani. Kérik, hogy ne adjanak meg felülről

termelési értékmutatót és ne szabják meg a választékot. A vállalati önálló gazdálkodást szállítási szerződések rendszerével kívánják beépíteni a tervgazdálkodásba. Kérik továbbá, hogy az ármegállapítást bizzák a vállalatra / ezzel mi a magunk részéről nem értünk teljesen egyet/.

Véleményük szerint a minisztériumra szüksége van, de a minisztériumtól csupán elvi irányítást várunk. Ezt az elvi irányi- , tást is a kamarán keresztül várják. Mem helyeslik a minisztériumok

tervezett összevonását. /Könnyűipari minisztérium, Élelmiszeripari minisztérium/. Azt azonban kérik, hogy a minisztériumok és ezen belül az igazgatóságok, vagy kamarák a legkisebb létszámmal dolgozzanak.

8/ Milyen eltérő felfogások voltak a munkástanács és az igazgató között, hogyan oldottak meg e problémákat.

Az egyes problémákat tárgyalási alapon oldották meg.

Ilyen véleményeltérések voltak pl. egyes bérügyi kérdésekben.

A munkafegyelem kérdésében a tanács türelmetlen volt. Egyes hatásköri kérdésekben kezdetben nem értettek egyet stb. Ezeket a kérdéseket mind sikerült megoldaniok.- 3 -