Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1955 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1955-08-11
1 / f (JUU^Í^^ ----------I Magyar Dolgozók .Pártja Budapest, 1955 augusztus hó 11-én. ff T XIX. kér. végrehajtóbizottsága B/XIX/l// ^ j ,/Nné. * I » -------•*---ö-------------- SZIGORÚAN BIZALMAS! [ v Készült 2 példányban. 7 / 3'5!Cs yiQ’ _ JEGYZŐKÖNYV ü. Készült Budapesten, 1955 augusztus hó ll-én, a MDP ,XIX. kér. Pb.-ának székházában, a kér. párt-végrehajtóbizottsá,g rendes ülés'én. Jel<=n vannak: Gólya József elsőtitkár, Tóth j,ndre másod titkár, Bende Miklós titkár Somogyi Sándomé ágit.prop. oszt. vezető, Jávor István Pipacs Sely^mszövő gyárvezetője, Lados Mihalyné kér* Tanács Vb. elnöke, Váraljai Jo— zsefné kér. MNDSZ titkár és mint meghívottak: Szőcs Dezső IKO vez., Misák Jánosné gazd.o. vez., Dóra János oszt. vez., továbbá résztvett a PVB ülésen Mező elvtárs, a BPB titkára, Tapolczai elvtárs és Nagy elvtarsnő, a BPB IKO-nak pol. munkatársai. Napirend: 1./ A technika fejlesztésével kapcsolatos KV és MT levélben foglaltak végrehajtására vonatkozó terv megtárgyalása. Előadó; Szőcs Dezső 2j Szóbeli beszámoló a kerületi üzemek I. félévi terveinek és felajánlásainak teljesítéséről. Előadó: Szőcs Dezső 3./ Szóbeli beszámoló a párttagság átjelentkezésével kapcsolatos párthatározat végrehajtása során tapasztalható eredményekről és hiányosságokról, valamint a kerületi párttagság I. félévi mozgásáról. Előadó: Bende Miklós 4./ Különfélék /Fegyelmi ügyek/ 1. napirendi pont. Mőadő: Szőcs D;zső. /a napirendi ponttal kapcsolatos előterjesztés a jkv.-höz mellékelve,/ Szőcs elvtárs a jelentéssel kapcsolatban feltett kérdésekre adott válaszáéban 'elmondja, hogy az üzemekben az egyik legnagyobb hiányosság az ujitások bevezetésével kapcsolatban, hogy csak a műszaki kampányok alatt beadott újításokat épitik be a müszin tervbe. Megemlíti a V.Okt. Férfiruhagyárban 1-vő ujitások °lfogadásávalkapcsolatos problémát, mely térén a főmérnök ?lvtarsnál az tapasztalható, hogy nem foglalkozik ezzel megfelelően, amelyért már birálatot is kapott, de az üzemi elvtársak véleménye az, hogy a főmérnök teljesen elszaküva kezeli az újításokat a műszaki intézkedésektől, ugyanakkor a dolgozók ujitásait nem veszi figyelembe. A Msz-ri. Kutató Intézet -s az ,?.K.M. kapcsolatára vonatkozóan az a megjegyzése, hogy bár ez régebbi keletű, d« a baj az, hogy a vállalat nem fordul a Kutató Intézethez uj müsz-r-k kidolgozásáért. A válláL átok müszint-rveinek végr- hajtásával kapcsolatban azt a tapasztalatát mondja el, hogy amit a vállalatok maguk vesznek bele a müszm tervbe, azt végrehajtják, de amit a felsőbb szerveiktől kapnak, azt mar k°vésbbé. Tóth elvtárs arról beszél, hogy a Kutató Intázet és az E.K.M. sok^esetben ^ eléggé feszült viszonyát az okozta, hogy az üzem kívánságára az elmúlt év-kb-n a Kutató Intézet által konstruált sok uj műszert a vállalat átvette, de azok évek hosszú során át elő sem k rűltek, ami Tóth elvtárs véleménye szerint abból adódik, hogy a gyár akkori főmérnöke egyáltalán semmi gondot sora fordított a műszaki fejlesztésre, az utána következő főmérnök pedig sokat beszélt róla, de semmit sem tett, ugyanakkor a felöőbb gazdasági szervek sem gondoltak erre, hanem csak a terv teljesítését ás az exportterv teljesítését szorgalmazták. Az előterjeszt tt anyaggal kapcsolatban az a raegj_gyzzése, hogy a feladatok meghatározásánál elég nehéz volt elvileg is meghatározni, hogy a vállalatok milyen irányban haladjanak, különösen ami a távolabbi perspektívát illeti, bár a terv elkészítésénél támaszkodtak az üzemek Z. _/j
