Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/3)

1954-10-21

- pők arányszámát nem tudora pontosan megadni, de nagyobb számban női népneve­lőink vannak, hiszen az üzem összetétele is ilyen. A szemléltető agitáció egészen rossz az üzemben, kivéve a faliújságot, ami jónak mondható. Ami az ossz népnevelők számát illeti, jelenleg több van, mint rendes körülmények között, kb. 22o-24o fő, akik ki is járnak területre. A racionalizálás kér­désével foglalkoztak népnevelőink, meg is értették ezt és jó munkát végez­tek ezen a területen. Arra nem tudok választ adni, hogy a DISZ vezetők részt­­vesznek-e a népnevelőértekezleteken. A népnevelőfüzeteket a népnevelőfelelő­sök osszák ki, de nem ellenőriztük, hogy mennyire használják fel azokat mun­kájukban. A propagandistákat is bevontuk népnevelőmunkára és résztvesznek a területi agitácioban is. A sajtóval általában foglalkoznak az elvtársak, bár az utóbbi időben a Szabad Kép sajtófélórák megtartását elhanyagol.ták. Az agitációval kapcsolatban nem nagyon beszélhetünk kollektiv^munkáról, fő­leg én foglalkozom vele, Jelinek elvtársnő is ad hozzá segítséget, azonban az üzemi PVB egésze nem. Jelinek elvtársnő: Az alapszervek népnevelőértekezletre való felkészítése általában úgy történik, hogy a titkár elvtársaknak mondjuk el az ^általános _ útmutatásokat, s ők maguk a saját mühclyrészüknek megfelelően egészítik ki azt a saját problémáikkal. Értünk is el ezen a téren eredményt, de koránt­sem olyant, mint amire szükség lenne. Már az is eredmény, hogy nem az üze-O. PVB tartja a népnevelőértekezleteket. Ami a pártcsoportokat illeti, nem foglalkoznak olyan formában a népneveiőmunkaval, hogy beszámoltatnák a cso­port egyes tagjait, hogy mint népnevelő milyen munkát végez az illető. Ál­talában a politikai munkáról való beszámoltatás igen gyengén megy, még min­dig imkább a termeléssel kapcsolatos kérdések kerülnek előtérbe, vagy leg­feljebb az oktatás. A vezetőségi tagok általában jól informálják az üzemi PVB-ot, annak ellenére, hogy nincs kiépítve az információs hálózat. Azt meg­állapíthatjuk, hogy üzemünkben a legharcosabb agitátorok a nők közül kerül­nek ki. Egyébként a népnevelők számának 25^-át teszik ki a párttagságnak, s a népnevelőknek kb. 15-2o‘/-a pártonkivüli népnevelő, akik főként az 5-ös alapszervből kerülnek ki. Ami a napi-politikában felmerülő kérdésekre való azonnali reagálást illeti, ez nincs meg, illetve ha el is olvassák az elv­társak az újságból, nem használják fel a politikai munka során. A gazdasági vezetők inkább foglalkoznak ezzel, mert az igazgató elvtárs gyakran felhív­ja a figyelmüket. A nyugdíjazás tekintetében az a tapasztalatom, hogy a ma­gasabb fizetésű, idősebb dolgozók mem mennek nyugdíjba. Csoportos agitáció ütemünkben nincs, néhányszor megpróbáltuk, de általában nem sikerültek és el­­* jiyagoltuk az agitációnak ezt a formáját. Ami a gazdasági vezetők agitációs munkában való részvételét illeti, az igazgató elvtárs arra hivatkozik, hogy őt a kér. PVB beosztotta, mint Pb. tagot felelősként az egyik körzetbe, a főmérnök elvtársat mi magunk sem tartjuk alkalmasnak népnevelőmunkára, a fő­könyvelő pedig többé-kevésbbé résztvesz a területi agitácioban. A tanácsvá­lasztás előkészítésével kapcsolatban több, mint 3oo dolgozót válogattunk ki népnevelőmunkára, viszont az ellenőrzés gyengesége folytán nem vagyunk képe­sek mozgósítani teljes számban az elvtársakat a területre, annak ellenére, hogy mindenkinek megadtuk a címet, hogy hova kell kijárnia. Amikor a jelölő­­gyűlésekre kell mozgósítani a népnevelőket, az erre vonatkozó értesítés elég sokszor az utolsó percben történik és jogosan vetik fel a dolgozók, hogy ne délben szóljunk, hogy aznap este ki kell menni a területre. Tény az, hogy az agitációs munka gyenge, amit magmutattak az elmúlt idők, viszont, hogy meg lehet a népnevelőket mozgatni, megmutatta a racionalizálás és a békekölcsön­jegyzés. Tóth elvtárs: A beterjesztett jelentés nagy általánosságban képet ad az E.K. ív!, agitációs munkájának helyzeterői, kiemeli egy pár pontban a ténylegesen elért eredményeket, amelyeknek valóságáról magam is meggyőződtem. Kitér az agitáció különféle formáira, de az a jellemző a jelentésre, hogy csupán fel­veti és átsiklik felette. Először azonban az eredményekkel szeretnék foglal­kozni, elsősorban a termelés területét érintve. Kétségtelen, hogy az E.K.M. az I. negyed óta a termelés terén elég komoly eredményt mutathat fel, ami nem utolsósorban a mrelőmunkának az eredménye. Megmutatkozik ez a tervek tel­jesítésében, a termelés ütemessé tételében, ami főként arra enged következ­i,;m»mbmM****** a&r i«i«inrw<ws!^ r ___

Next

/
Oldalképek
Tartalom