Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1954-10-21
- pők arányszámát nem tudora pontosan megadni, de nagyobb számban női népnevelőink vannak, hiszen az üzem összetétele is ilyen. A szemléltető agitáció egészen rossz az üzemben, kivéve a faliújságot, ami jónak mondható. Ami az ossz népnevelők számát illeti, jelenleg több van, mint rendes körülmények között, kb. 22o-24o fő, akik ki is járnak területre. A racionalizálás kérdésével foglalkoztak népnevelőink, meg is értették ezt és jó munkát végeztek ezen a területen. Arra nem tudok választ adni, hogy a DISZ vezetők résztvesznek-e a népnevelőértekezleteken. A népnevelőfüzeteket a népnevelőfelelősök osszák ki, de nem ellenőriztük, hogy mennyire használják fel azokat munkájukban. A propagandistákat is bevontuk népnevelőmunkára és résztvesznek a területi agitácioban is. A sajtóval általában foglalkoznak az elvtársak, bár az utóbbi időben a Szabad Kép sajtófélórák megtartását elhanyagol.ták. Az agitációval kapcsolatban nem nagyon beszélhetünk kollektiv^munkáról, főleg én foglalkozom vele, Jelinek elvtársnő is ad hozzá segítséget, azonban az üzemi PVB egésze nem. Jelinek elvtársnő: Az alapszervek népnevelőértekezletre való felkészítése általában úgy történik, hogy a titkár elvtársaknak mondjuk el az ^általános _ útmutatásokat, s ők maguk a saját mühclyrészüknek megfelelően egészítik ki azt a saját problémáikkal. Értünk is el ezen a téren eredményt, de korántsem olyant, mint amire szükség lenne. Már az is eredmény, hogy nem az üze-O. PVB tartja a népnevelőértekezleteket. Ami a pártcsoportokat illeti, nem foglalkoznak olyan formában a népneveiőmunkaval, hogy beszámoltatnák a csoport egyes tagjait, hogy mint népnevelő milyen munkát végez az illető. Általában a politikai munkáról való beszámoltatás igen gyengén megy, még mindig imkább a termeléssel kapcsolatos kérdések kerülnek előtérbe, vagy legfeljebb az oktatás. A vezetőségi tagok általában jól informálják az üzemi PVB-ot, annak ellenére, hogy nincs kiépítve az információs hálózat. Azt megállapíthatjuk, hogy üzemünkben a legharcosabb agitátorok a nők közül kerülnek ki. Egyébként a népnevelők számának 25^-át teszik ki a párttagságnak, s a népnevelőknek kb. 15-2o‘/-a pártonkivüli népnevelő, akik főként az 5-ös alapszervből kerülnek ki. Ami a napi-politikában felmerülő kérdésekre való azonnali reagálást illeti, ez nincs meg, illetve ha el is olvassák az elvtársak az újságból, nem használják fel a politikai munka során. A gazdasági vezetők inkább foglalkoznak ezzel, mert az igazgató elvtárs gyakran felhívja a figyelmüket. A nyugdíjazás tekintetében az a tapasztalatom, hogy a magasabb fizetésű, idősebb dolgozók mem mennek nyugdíjba. Csoportos agitáció ütemünkben nincs, néhányszor megpróbáltuk, de általában nem sikerültek és el* jiyagoltuk az agitációnak ezt a formáját. Ami a gazdasági vezetők agitációs munkában való részvételét illeti, az igazgató elvtárs arra hivatkozik, hogy őt a kér. PVB beosztotta, mint Pb. tagot felelősként az egyik körzetbe, a főmérnök elvtársat mi magunk sem tartjuk alkalmasnak népnevelőmunkára, a főkönyvelő pedig többé-kevésbbé résztvesz a területi agitácioban. A tanácsválasztás előkészítésével kapcsolatban több, mint 3oo dolgozót válogattunk ki népnevelőmunkára, viszont az ellenőrzés gyengesége folytán nem vagyunk képesek mozgósítani teljes számban az elvtársakat a területre, annak ellenére, hogy mindenkinek megadtuk a címet, hogy hova kell kijárnia. Amikor a jelölőgyűlésekre kell mozgósítani a népnevelőket, az erre vonatkozó értesítés elég sokszor az utolsó percben történik és jogosan vetik fel a dolgozók, hogy ne délben szóljunk, hogy aznap este ki kell menni a területre. Tény az, hogy az agitációs munka gyenge, amit magmutattak az elmúlt idők, viszont, hogy meg lehet a népnevelőket mozgatni, megmutatta a racionalizálás és a békekölcsönjegyzés. Tóth elvtárs: A beterjesztett jelentés nagy általánosságban képet ad az E.K. ív!, agitációs munkájának helyzeterői, kiemeli egy pár pontban a ténylegesen elért eredményeket, amelyeknek valóságáról magam is meggyőződtem. Kitér az agitáció különféle formáira, de az a jellemző a jelentésre, hogy csupán felveti és átsiklik felette. Először azonban az eredményekkel szeretnék foglalkozni, elsősorban a termelés területét érintve. Kétségtelen, hogy az E.K.M. az I. negyed óta a termelés terén elég komoly eredményt mutathat fel, ami nem utolsósorban a mrelőmunkának az eredménye. Megmutatkozik ez a tervek teljesítésében, a termelés ütemessé tételében, ami főként arra enged következi,;m»mbmM****** a&r i«i«inrw<ws!^ r ___
