Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1954-03-25
tárgyaláson, vagy panasznapon, meglátják, hogy nem igy van. Természetesen, | , .hogy a törvény paragrafusait és szakaszait figyelembe vesszük, „hiszep a dol* gozók jogi tanácsért fordulnak hozzánk. Foglalkozik a jelentés/apgítíl,Nhogy nem tudunk lépést tartani a feladatokkal. Nem tudom mivel támassza ^.áNszt a jelentés, mert semmi konkrétum nincs erről a jelentésben. Szó.atfá#'A „jelentésben arról is, hogy a biráknál bizonytalanság tapasztalható/ éa''l-atolgatják, hogy vájjon megválasszák-e ókat, vagy sem. Szerintem ez egész«1?ges jelenség, mert ennek alapján felméri a saját munkáját és gondolkodik azon, hogy megfelelő munkát végzett-e és ha nem, akkor igyekszik jó munkát végezni, hogy megválasszák, de a Bp.Pb. határozatában felvetett bizonytalanság nincs meg nálunk. A jelentés szerint formális a kapcsolat a tanácsi és a rendőrségi szervekkel. A rendőrségnél szinte naponta kint vagyunk, a nyomozást irányitjuk, sőt ezt már le is állítottuk részben, mert nagyon is irányítottuk. Minden hónapban rendszeresen megvizsgáljuk a rendőrség munkáját. A tanáccsal kapcsolatban hasonló a helyzet és mi nem arra törekszünk, hogy a. tanácselnökkel legyen jó a kapcsolat, mert ez lenne a formális, hanem arra, hogy a szakmai osztályokkal legyen a kapcsolat megfelelő, sőt ebben a kérdésben is már tulmentünk azon, mint ami a megengedett és sokszor előfordul, hogy a lakásgazdálkodási osztály vezetője olyan kérdésben is felvilágosítást kér, amiben nem is volna helyes ha mi adnánk felvilágositást. A jelentés utal arra hogy a jövőben törvénysértés esetében beszéljük meg a tanáccsal, mielőtt óvást emelünk. Ez nem helyes és nem is tartjuk magunkat ehhez. Az elvtársak által feltett kérdésekre: Az ellenőrzés kiterjesztésére az ügyészi munka /■^éles hatáskört biztosit. Üzemekben, hivatalokban és egyéb állami szervekül ellenőrizni kell a törvényesség betartását. Pl. bevesszük a munkatervünkbe bevesszük, hogy a V.Cs.T.-ban megvizsgáljuk a fegyelmi ügyeket, vagy a tanácsnál az adózás jelenlegi állását. A törvénysértés okait és hatását minden esetben értékeljük, de nemcsak akkor, amikor általános felügyeletet folytatunk, hanem általában és javaslatot teszünk a törvénysértés okainak megszüntetésére. Pl. a V.Cs. T.-bap kettős műszakot rendeltek el a vasöntödében, amiből kifolyólag az egyik dolgozót baleset érte. Nem emeltünk vádat ebben az ügyben, de megfelelő javaslatot tettünk, hogy csak akkor rendeljenek el kettős műszakot, ha a dolgozók testi épsége biztositva van. Nem tudom milyen konkrétum van azzal kapcsolatban, hogy az ügyészek durván bánnak, vagy beszélnek a dolgozókkal. A tanács, az ügyészség és a rendőrség közötti ellentéttel kapcsolatban az a megjegyzésem, hogy az ügyészség gyakran kerül kapcsolatba ezekkel a szervekkel olyan formában, ami nem teszi népszerűvé. Mi igyekszünk ezt az ellentétet megszüntetni, igyekszünk megmagyarázni, hogy az eljárás jogos. Az ügyészség és a tanács közötti ellentéthez járult hozzá a legutóbbi eset, amikor egy lakásügyben elkövetett törvénysértés miatt az r~*yészség óvást emelt és Nyers elvtárs a törvénysértésből levont következtelesben nem értett velünk egyet. Ez azonban nem olyan döntő ellentét, ami akadályozná a munkát, ezt meg lehet szüntetni és ehhez kérünk segítséget a kér. Pb.-tói. Kizárt párttagok vannak, egy az ügyészségen, aki a helyettes vezető és egy a bíróságon, a. közjegyző. Vállalatvezető ellen még nem tettünk feljelentést, illetve nem indítottunk eljárást, aki saját hatáskörében megsértette a dolgozók jogát. Azonban a V.Cs.T-ban az egyik műszaki vezető ellen vádat emeltünk, aki megsértette a dolgozók jogát, mert nem biztosította a megfelelő munkafeltételt. A rendőrség vezetőjének is javaslatot tettünk egyes ügyekben. A Bp.Pb. határozata világosan kimondja, hogy nem szabad visszaretteni a vezetők felelősségrevonásátol sem és hiba volt, hogy a vállalatvezetőknél nem bolygattuk ezt a kérdést, amikor törvénysértésről volt szó. A 3 hónapos munkatervünkbe beiktatjuk az üzemek ellenőrzését. A Bp.Pb. határozata alapján behívták a kommunista ügyészeket a Bp.Pb.-ra, utána külön értekezletet is tartottunk és egyénileg is foglalkozunk minden egyes ügyésszel. A panaszok elintézésénél a panaszt tevők 99^-a dolgozó és csak 1$ osztályidegen, akinek kirivó a törvénysértése. Egyébként a legfőbb ügyészség és a Bp.Pb. olyan utasítást adott, hogy az osztályidegenek ügyeivel csak akkor foglalkozzunk, ha a dolgozók törvénysértési ügyeit elintéztük. A határozati javaslatoknál a 4. pontot nem tartom szükségesnek ilyen formában, mert abból indul ki, hogy alacsony a politikai oktatás, amit a tények megcáfolnak. A 6. pont felveti a szocialista jogtudat kérdését. Ez alapvető kérdés és minden birónál meg kell lenni és vonatkozik ez minden dolgozóra, mert a szocialista jogtudat a szocialista törvények tiszteletét jelenti, ügy lehetne felvetni a kérdést, hogy a birák politikai öntudatát emeljük.
