Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1954-03-25
1 / S$!0la , :/ ] a ^ Magyar Dolgozók Pártja Budapest, :^L-95Í március hó 26-án. I XIX.kér.Pártbizottsága B/XIX/1/&C~ /Nné. í «> 'v>^ " SZIGORÚAN BIZALMAS! ! > | Készült 2 példányban. ■ / , I Jegyzőkönyv Készült Budapesten, 1954- március hó 25-én, a MDP XIX. kér. Pb.-ának székházában, a kér. Pb. rendes ülésén. Jelen vannak: Gólya József Pb. elsőtitkár, Tóth Endre és Bende Miklós másodtílkárok pl^omögyi Sándorné ágit .prop .o. vez., Nyers Rezső kér. tanács VB elnök, Noltész Lajosné kér. DISZ titkár, Váraljai Józsefné kér. MNDSZ titkár, Szőczy Dezső V.Cs. Traktorgyári Pb. titkár és Jávor István a Pipacs Selyemszövőgyár üzjémi főmérnöke. Napirend: HÁ/ A kér. biróság és ügyészség munkájáról szóló jelentés meg- i “ tárgyalása. 2./ Üzemeink március havi II. dekádterv-teljesitésének értékelése. Előadó: Majdányi József. 3./ Különfélék. .. ............... 1. napirendi pont. ^e.nti napirendi pont tárgyalásához a Pb. behivta Földvári Lajosné elvtársí b a biróság vezetőjét, Sajti Imre elvtársat, az ügyészség vezetőjét, Kozma Tibor elvtársat, a biróság és ügyészség pártszervezetének titkárát, Salik Istvánná elvtársnőt, az ügyészség egyik ügyészét. A Pb. tagok által feltett kérdésekre Sajti elvtárs válaszol a következőkben: A Pb. elé elkészített jelentés nem a mi jelentésünk és éppen azért szeretnék foglalkozni vele, mert nem értünk teljes egészében egyet a benne foglaltakkal. Nem a tényekre támaszkodva készült a jelentés és e^yes kérdésekben egészen rossz következtetéseket vont le. A jövőre vonatkozóan az a kérésünk, hogy ha. beszámoltat a Pb., előzőleg részletesen és alaposan beszélje meg, hogy milyen szempontok alapján kell a jelentést elkészíteni. A jelentés foglalkozik azzal, hogy csak üzemi értesítés alapján jutnak tudomásunkra a törvénysértések, holott ez nem áll fenn. A törvénysértések 85-9o$-át úgy fedjük fel, hogy mi megyünk ki az üzembe, a másik kis pedig éppen a dolgozókkal való jó kapcsolat révén jön tudomásunkra. Nem tudom minek alapján került be a jelentésbe, hogy csak levelezésen keresztül van kapcsolatunk az u .emekkel. Az utóbbi időben van egy olyan irányzat, hogy csak felsőbb utasításra menjünk ki valamely üzembe, de ez helytelen értelmezése a rendelkezésnek és feladatunk a jövőben is az, hogy önállóan látogassuk az üzemeket és a törvénysértéseket önállóan fedjük fel. Felveti a jelentés a munkafegyelem ellen vétők számának növekedését és azt, hogy nem tudunk ellene tenni semmit. Nem is feladatunk, hogy kimondottan a munkafegyelem sértőkkel foglalkozzunk, hanem ennek okait kell felderítenünk és ezen a téren értünk is el eredményt. A Férfiruhagyárral kapcsolatban is a minisztériumnak, a V.Cs.Traktorgyárral kapcsolatban is illetékes szervhez tettünk javaslatot. Hiba volt az is, hogy minden munkafegyelemsértést hozzánk tettek és figyelmeztettük is az üzemeket, hogy ne jöjjenek minden jelentéktelen üggyel hozzánk, csak ha kimondottan a termelést veszélyeztető munkafegyelemsértésről van szó. A jelentés megállapítja, hogy alacsony a politikai oktatás színvonala. A birak és ügyészek valamennyien felsőfokú, speciális politikai oktatásban vesznek részt, ami a birói és ügyészi munkával van összekapcsolva. A pártonkivüli dolgozók részére indítottunk egy szemináriumot, amire a Pb.-tói kértünk engedélyt, hogy ezt Salik elvtársnő vezesse, azonban erre a Pb.-tói 2 hónapja nem kaptunk választ. Véleményünk szerint a. politikai oktatás színvonala, megfelelő. Felveti a jelentés, hogy a politikai képzettség hiánya miatt a bírák, rideg paragrafusokra és szakaszokra hivatkozva adják meg a választ. Nem tudom, hogy a dolgozó nép törvényeit lehet-e rideg paragrafusoknak nevezni. A birák szakmai és politikai képzettsége megfelelő és meg kell győződni arról, hogy valóban csak a. rideg szakaszokra hivatkoznak-e. Ha ez elvtársak résztvesznek egy 1