Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1950-03-11
melyek azok, ahol nőm foglalkoznak szakmailag kellőképen az iparos tanulókkal* -Arról, *' | volt tudomásuk, hogy a SZÍT vezetőségben kispolgári elemek és kisiparosok gyerekei voltak és meg kell mondani, hogy rendszeresen feljárnak a HIHS2BE és a MINSZ részéről nem vatták észre, hogy olyan szellemet vittek volna a fiatalok közé, amely káros lett volna. Ezenkívül az üzemi SZÍT csoportok jobban össze tudják tartani a fiatalokat, s onnan sem lehet elvonni az ifjakat annál is inkább, mert munkaidő után, este 7 óráig kellene várniok, a tanonciskolában lévő SZÍT napra. A MINSZ részéről nem mindig tudnak előadót kiküldeni sz iparostanuló iskolába, s ilyenkor főleg a SZÍT tanár foglalkozik a fiatalokkal. Jánki elvtárs szerint úgy néz ki, mintha a MINSZ nem túl sokat törődne az ipsrostanuló kérdéssel. Nem pusztán onnan kiindulva, hogy SZÍT napokra nem mindig tudnak előadót adni, hanem általában azokból a problémákból, amelyek felmerültek. Fi. a MINSZ nem tudja, hogy üzemekben hány iparostanuló van. Másrészt, hogy nem foglalkoztak kellőképen azzal, hogy üzemekben rossz a szakmai oktatás, tehát, hogy az üzemi ' SZIT-en keresztül lépéseket tettek volna ennek javítása érdekében. Ha pedig általában megnézzük sz egész tanonckérdást, - hogy a tentestülettel sincs kellőképen foglalkozva, - tőlünk idegen ez a kérdés. Hogy a SZÍT tanár maga kizárt, - s mint hallottuk, erről a tanulóknak is elég rossz véleményük van, - arra vall, hogy azokkal az iparostanulókkal, akik a jövő szakemberei lesznek, nem sokat foglalkoztunk. Az első legfontosabb tennivaló, hogy az üzemekben a SZÍT csoportok feltétlenül nagyobb súlyt fektessenek az iparostanuló képzésre, úgy szakmai, mint politikai vonatkozásban, mert az üzemi SZIT-eknól vannak nagy számban segédek és segédmunkások. Továbbá, hogy a (g~\ MINSZ kerületi vezetősége hasson oda, hogy az üzemek vezetősége ás az lí.B.-k fordítsanak sokkal nagyobb gondot az iparostanulók nevelésére. Helyénvaló’volna legelsősorban gondoskodni arról, hogy legyen riszta kép, hogy az üzemekben mennyi tanonc van, hogy arra a SZÍT még a pártszervezetek figyelmét is felhívja. Ami a SZÍT napokét illeti, - ahol sz üzemben SZÍT csoport van, jobb, he az iparostanulók is óz üzemi SZÍT napokra járnak. Viszont mert sok kisipari tanuló van, legyen az iparostanuló iskolában külön SZÍT vezetőség, de meg kell nézni, annak összetételét. Ila az iparostanuló iskolába beállítanak az üzemiek közül vezetőségi tagot, attól még mehet jól az üzemi SZÍT munka. Ami a politikai munkát és egyben magát a hitoktatás kérdését illeti, meg kell keresni a módját annak, hogy a Tartalék Munkaerő Hivatallal felvéve e kapcsolatot,átbeszéljük a tantestületet. De hogy valójában előbbre vigyük a kérdést, szükséges, hogy a MINSZ részéről bemennének egy-egy politikai gazdaságtan órára, hogy meglássuk, hogy valójában hogy van megtartva rz óra. Utána át kell beszólni az illetékes szervvel, hogy legyen felfrissítve, kicserélve a tantestület, de ettől függetlenül rendszeres kapcsolata legyen a MINSZ kerületi vezetőségének az illető szervvel. A marxista-leninista kört illetőleg úgy néz _ ki, hogy a MINSZ nincs eléggé beépülve, nagyon kis körben mozognak, hogy nem tudnak uj ifjakat beszervezni. Ami a hitoktatás kérdését illeti, menjenek ki s MINSZ- től és nézzék meg, hogy ténylegesen mennyien járnak a tanulók közül hittanra, mert furcsa volna, hogy iparostanulőink nagy többsége hittanra járjon akkor, amikor azt látjuk, hogy a fegyelem közöttük nem a legjobb a szakmai előadások alatt és közben pont a hittanórákra maradnak ott, - ez rossz fényt vetne ránk. Ami a Szabadságharcosok tulajdonát képező telek egy részének átengedését illeti, arról lehet szó és ez ügyben megbeszélést kell folytatni a Szabadságharcosokkal. A tanuló műhely felállításával kapcsolatban a kérdést meg kell nézni felsőbb szerven keresztül, hogy menynyiben van erre lehetőség. A tanulóknak természetesen nem az iskolában kell a szakmát megtanulni, - ott csak elméleti képzésben részesülhetnek, - legfeljebb csak arról lehet szó, hogy a tanárok az elméleti oktatás■során ellenőrizzék a tanulók szakmai gyakorlatát. Ha arra nagyobb gondot fordítunk, hogy az üzemek foglalkozzanak o szakmai képzéssel, akkor javulni fog a helyzet. Hogy az iskolában a szakmai tudás és gyakorlat ellenőrzéséhez gépekre és szerszámokra van szükség, ez természetes. Hiba továbbá a MINSZ kerületi vezetősége részéről az is, hogy pl. amikor a Kormány rendeletét hozott az egyes szakmák tanonciűejenek leszállítására vonatkozóan, - nem mentek ki az iskolába és beszéltek volna ennek jelentőségéről, kidomoboritva, hogy ebben része volt az ifjúsági szervezetnek is. H a t á r qi z e t az 1. napirendi ponthoz. ....~......... 4 •/;__ J___ Ciliid
