Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1950-06-15
-3- I vonal emelkedése a szocializmus építésének törvény szerűsége*;; Az 5 éves terv | i a dolgozók élet színvonalának jelentős emelését irányozta ^elői^ A K«-V-», kritikája az élet színvonal és a termelékenység eme3.kedésének aranytalan^ága ellen irányul, mert örömmel üdvözölnénk az életszínvonalnak a tervnélgypfeabb ütemű emelkedését, ha azt alátámasztaná a termelés, a termálé kénjéé gjAü^donló Ütemű tulteljesitése. Az 5 éves terv törvényének értelmében 5 év^alatt életszínvonalunknak 35$-kal kell emelkednie, ezzel szemben az a helyzet, hogy az első 4 hónap alatt 17.5^-kal emelkedett az életszínvonalunk, tehát az 5 eve3 terv előirányzatának a felét* Meg kell értetnünk dolgozóinkkal, hogy^ez az eltolódás nemcsak lassítja, de veszélyezteti is népgazdasági tervünk végrehajtását, a szocializmus építését, szabadságunkat, függetlenségünket, amit a Sz. U.-tól kaptunk ajándékba. Az imperialisták háborús készülődésének közepén gyengítenénk az ország, a nép erejét, a békefront bástyáját, ha nem tudnunk letartani a helyes arányt a beruházás és az életszínvonal emelkedese között* Az ellenség pedig éppen ezt akarja, smire a K.V.^ határozata is rámutatott es ugyanígy a tömeges bércsalás és normalazitás mögött is az ellenseg áll* A jobboldali szoc.dem. reakció kihasználva népnevelőink gyengeségét, éberségünk lazulását, igyekeznek lazítani a munkafegyelmet és uszítanak a munkaverseny, a sztahanovisták ellen, az akarják, hogy az elmaradottabb dolgozók ne a normalazitókkal, bércsalókkal, a dolgozó nép ellenségeivel forduljanak szembe, hanem az élenjáró, példamutató sztahanovistákkal. Üzemi pártszervezeteink felr~ adata, hogy ezt felismerve, fellépjenek dolgozó népünk helyi ellenségeivel szemben, a jobboldali szociáldemokraták, a Horthyista tisztek, a klérus ügynökei ellen, akik lázitanak és igyekeznek megzavarni üzemeink szocialista rendjét. Meg kell mutatni, hogy aki meg nem dolgozott, meg nem érdemelt keresetre törekszik, az a dolgozó társait lopja meg. Olyan légkört kell teremteni velük szemben, hogy tűrhetetlen legyen számukra az üzem, de természetesen ez nem azt jelenti, hogy tömegirtást hajtsunk végre, hanem gondosan meg kell vizsgálnunk, hogy kivel állunk szemben, ellenséggel-e, vagy félrevezetett, tudatlan dolgozóval. Mint pl. a Gránit gyárban, ahol 2 dolgozó eiőbb jött be és tovább maradt munkahelyen es xgy nem 8 óra_alatt végezte el a magasabb $-ot, ami a progresszió következtében több és indokolatlan kere®f^hez juttatta. Ez ellen a harcot népnevelőinken, de ezen túl minden rendelkezésünkre álló eszközön keresztül, propagandánk teljes aP^tjáv^ vívnunk kell. Gerő elvtárs megmondotta, hogy mi nem vagyunk a magaskerea®* , sőt állítsunk példát dolgozóink el!, Muszkákat, Pozsonyiakat.^tahanovistáinkat, de ugyanígy területünk sztahanovistáit, s meg kell mondani, hogy azt r" akarjuk, hogy azok kapják a magasabb bért, akik azt meg is érdemlik. De ugyanígy rámutatott Gerő elvtárs arra is, hogy az eddigi bérezési rendszer elavult, fejlődésünk akadályozójává, fékjévé vált,.elősegítette a hibák kifejlődésé t/neheam áttekinthető aránytalanságot hozott különféle -bermeiesi áíi-air köpött, s ezért határozta el a K.V., hogy ahol erre megvan a mód, július'közepéig be kell vezetni a darabbérezést. Ahol már bevezették, mutassanak rá példákkal ennek előnyére, hogy mennyire igazságos bérrendszer és^elősegíti a munka jobb megszervezését. Elérjük vele, hogy az egyéni erdek összekapcsolódik a közösség érdekével. Ezt a munkát nem szabad kampánynak tekinteni,- mint ahogy a többi előttünk álló feladatok végrehajtása érdekében végzendő tudatósitóSmunkát sem, - különösen ha megvizsgáljuk areakcióés ^ ház mögé bujt reakció aknamunkáját, amely döntően a termelésünk, fejiouesunm p11en fránvul. s féktelen gyűlölettel támad a felszabadulás pillanatától, 3 mindé esetben a kizsákmányoló osztály mellett foglalt állást. A^rus ármunkájának fokozódása összefügg a nemzetközi heiyzet kiéleződésével, aöffi&lrriffiU'SSffiaSrsS:HS jJHte’üS SS—ÜJ* Bíffii SS!&*J2£Sa^MÍ. _ v«.Hás ée a klerikális reakció kérdésében, amikoris az urnapi kormenet V epszónyegén a^egyik üzem SrS-’ ;ja?MegZSll magyarázni'minden egyes becsületen dolgozónak, még a valláeos v hnirv a békéért folyó harc elképzelhetetlen a klerikális reakció, a háború'pap jaüelleni baro "nélkül, mint pl. a lopott, - iskolák felszerelésére szolgáló - holmikat oszpog ^ ; Zf i w m ■ ■ j -■■ww pil 'Ki"1■ y 1