Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1950-04-14
r ... ii i'iyers elvtára politikai szempontból megnézve a felajánlások kérdését, kifogásolja, hogy egy-két üzemben a párttagok közül igen sokan nem vesznek részt a munkaversanyben,illetve nem tettek felajánlást. Haluska elvtárs ugyan azzal magyarázza, hogy sok olyan párttag van, aki olyan munkakört tölt be, hogy munkájában elém "é^edményt nem lehet konkretizálni, azonban feltétlenül szükséges lenne megvizsgálni, höigy nincse ennek más oka is. Jánki elvtárs hiányolja, hogy a munkából hiányzó dolgozók számát i£le,t$a4}' - mint pl. a Perfi ruhaipari bán, ahol naponta rendszeresen 13o dolgozó hiányzik,hogy* ezek közül mennyien vannak szabadságon, vagy mennyien vannak igazolt betegig címén, vagy a munkafegyelem megsértése mellett távol* Ugyanakkor, amikor beszélünk a termelékenység emelkedéséről, az 1 órára, vagy loo Ft-ra eső értékről, helyénvaló volna látni, a munkabér emelkedését is, mert feltehető az, hogy a munkabér és a termelés emelkedése sokkal meredekebben ivei felfelé, mint ahogy maga a termelékenység. Ez volna tulajdonlapon a fokmérője annak, hogy láthassuk, hogy a munkaverseny, illetve a felajánlás mennyire reális, illetve fokmérője, hogy megláthassuk a normolazitást. Ezen túlmenően gondoskodni kell a verseny további szélesítéséről és arról, hogy a beindított munkaverseny ne kampányszerű legyen, hanem általánossá tegyük, 3 május 1. egy újabb terminus, araikor a dolgozók legyenek azok, akik újabb felajánlást tesznek az egész termelési évre vonatkozóan. Pl. akkor, amikor a Férfiruhaipari N.V. lecsatlakozott a Rákosi Mátyás vas és fémművek versenyfelhívásához és kihívta,versenyre az Egyenruhaipari N.Y.-t, vállalva, hogy rásztervüket december 1-rl, 9|§infkkor foglalkozni kell azzal, hogy a dolgozók hogyan állnak ezzel a kérdéssel, - töttek-e, vagy /-'.tesznek-e felajánlást, s van-e a munkaverseny ilyen formában napirenden tartva. Haluska .elvtárs helyes feltevésnek tartja, hogy vájjon az üzemek által adott statisztikai adatok megfelelnek-e a valóságnak. Most van folyamatban az a munkánk, hogy az ellenőrzést hogyan tudnánk legmegfelelőbben végrehajtani, s kik volnának arra a "leginkább beállíthatok. Hogy a terv teljesítése nem mutatja a forintértékben meglévő emelkedést, ez csak a Kispesti Selyemben és az E.IÍ.M.-ben mutatkozik. Az E.K.M.-ben egyébként azjitépités nem gátolja a termelést, ott a legnagyobb hiba, hogy nem találnak megfelelő munkaerőt. Bár az üzem arra is hivatkozik, hogy tervük a március hónapban fel lett emelve, azért mutatkozik visszaesés, ami ilyenformán tulajdonképen nem is visszaesés. A párttagok közül sokan nem tettek felajánlást, ez azzal magyarázható, hogy pl. a Kispesti Selyemben megnézve ezt a kérdést, kiderült, hogy a pártvezetősági tagok és pártfunkcionáriusok közül is többen nem tettek felajánlást, hivatkozva arra, hogy olyan munkakörük van, hogy azt nem lehet kiértékelni. A hiányzó dolgozókkal kapcsolatban megállapítja, hogy azoknak kb. 8-lo#-a, aki igazoltan beteg. Vannak köztük hosszabb ideje betegállományban lévők, egy pár olyan van, aki már nem is tud dolgozni a jövőben sem. A munkabér emelkedése pl. a Férfiruhaipariban: az előző hetekben /'"n általában 138.- Ft, most 189*- Ft, emi nem mondható túlzottnak a termelékenység emelkedéséhez viszonyítva. A kollektív szerződésben megvan, hot_y milyen mértékben fizethetik ki, de természetesen helyes, ha ennek is utánanézünk. A verseny további szélesítése érdekében tovább folyik a politikai felvilágosító ás szervezési munka. A Férfiruhaipariban ellentervekkel fognak jönni a dolgozók részéről, a Hungária gyárban harmincán vannak, akik 3-27 nappal előre járnak tervük teljesítésében. A május 1-i felajánlásokkal kapcsolatban felvetődött, hogy a szovjet sztahanovisták nyomán,üzemeinkben is takarékossági verseny indulna olyan szempontból, hogy az 1 havi megtakarított anyagból dolgoznának 1 napon. Ennek megbeszélésére behívjuk az üzemek vezetőit, hogy megtárgyaljuk, milyen lehetőségek vannak ennek a mozgalomnak a megindításéra. j^únki^.elvtdrs ismételten az ellenőrzés fontosságát hagnaulyozza, s azt, hogy nem leszünk gazdái mindaddig a termelésnek, amig nem lesz előttünk hétről-hótre nemcsak az üzeménkénti, hanem az üzemrészenként! kimutatás a munkaversennyel és munkafelajánlásokkal kapcsolatban, amelyből kitűnik, hogy hol, melyik területre kell nagyobb súlyt helyeznünk, i’ováobá no tévesszen meg bennünket a kollektív szerződés szerinti bérkifizetés, mert sokszor nemcsak a dolgozók, hanem az üzemvezetőség i'észóről is hozzájárulás történik a normalazitáslioz, ami nem abból adódik, hogy nem azt teljesitik, ami meg van állapítva, hanem vannak különböző újítások, észszerüsitések, melyeknél fogva a dolgozók sokkal más körülmények között végzi a munkáját, mint akkor, amikor a normája meg lett állapítva. Itt adódik lehetőség arra, hogy a dolgozó normáját lazítva érjen el hatalmas eredményeket. Hogy ez mennyire igy van, ott mutatkozik,meg, hogy az üzemekben kintjarva lathatjuk, hogy az időmérők, a normafelelősök a legnépszerütlenebb emberek, s ez 8ZSrt V£m’ mert arzi a munkáa, *Ogy felette ez egy kontrol, s könnyen adódhatik, V
