Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIX. Kerületi (1950-ig Kispesti) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.111.a/3)
1950-04-14
* glllll I—iiWW tfa&rJBW'lll'iu'*^ ( ^ hogy észreveszik a csalafintaságot• Jánki elvtárs javasolja, hogy a következő P.3. ülés előtt, - amikor ismét napirendre vesszük a termelés kérdését, - hivjük össze az üzemi háromszögeket, s rajtuk keresztül is nézzük meg a termelés kérdését, alaposan felfigyelve a részletkérdésekre is. Ugyanakkor a május l.-i felajánlásokoin^karéaztül az egész.évi terv végrehajtására vonatkozó felajánlások kérdése is szere^dí;jen.,Ezfcökivül helyénvaló volna tudni a gépállásokat visszamenőleg is. f. ■*' Határozat az 1. napirendi ponthpz. V 1. / A következő P,B. ülésen ismét napirendre kell tűzni a termelés kérdését általánosságban is, de ugyanakkor súlyt helyezve a részletkérdésekre. Ellenőrizni kell az üzemek által beadott statisztikai adatok valódiságát, egyben meg kell nézni, hogy az április 4.-Í felajánlásokkal és munkaversennyel kapcsolatban hogyan emelkedett a bérkifizetés, a termelés és mellette legyen meg a termelékenység. Ki kell mutat- i ni, hogy az üzem dolgozóinak hány fa-a igazoltan beteg, mennyien vannak szabadságon és mennyi az igazolatlanul távolmaradt. 2. / A következő P.B. ülést megelőzően, f. hó 17-ón, össze kell hivni az üzemi háromszögeket, mely értekezleten szerepelni kell a május 1-i munkaversenyen keresztül az egész évi terv végrehajtására vonatkozó felajánlások kérdésének. 3. / Annak érdekében, hogy a P.B. állandóan és folyamatosan tájékozva legyen részleteiben is a termelés problémáiról, az üzemek heti jelentéseinek ki kell terjedni üzemrészekre is. Fel; Haluska alvtárs. 2. napirendi pont. Jánki elvtárs. A Közoktatásügyi Ilini ztárium munkájával kapcsolatban az elvtársak, legalább bizonyos mértékig tisztában vannak azzal, hogy miután Pártunk a népi demokrácia jó néhány fontos területén volt elfoglalva, illetve jó néhány fontos kérdés megoldása állt az utóbbi időben Pártunk előtt, arait eredményesén végrehajtottunk, - a 3 éves terv, illetve annak befejezése 1949. decemberében, az 3 éves terv megindítása, munkaverseny szélesítése, stb. - s Pártunk politikai téren mindinkább erőteljesebben kiszorítva a hatalomból a reakciót, valamint a gazdasági pozíciókból is, a közoktatásnak talán nem tudott olyan figyelmet szentelni, mint amilyenre szükség lett volna. Ezt kihasználva, felismerve az ellenség, döntően rávetette magát a közoktatás vonalára, - miután az ellenséget a vereségek sorozata érte, - úgy látva, hogy a közoktatás az, amin keresztül fejlődésünket, a szocializmus építését döntően befolyásolhatja. Foglalkozva a K. V. határozatával, a közoktatás problémáival kapcsolatosan, joggal mondhatjuk azt, hogy a reakcióra egy újabb, súlyos csapást mértünk. Nem férhet kétség ahhoz, - ha kerületünkben nem is tudjuk szembetűnően látni az ellenség munkáját, bár feltétlenül tapasztalható nálunk is, - annyi bizonyos, hogy országos viszonylatban a reakciónak sikerült átmenetileg egész komoly eredményeket elérni, illetve a jövő fejlődésének útjába komoly akadályt görditeni, amire egyébként a Szabad Népben hozott közlemény konkrétan rávilágít, de még sokkal jobban rávilágított ma Horváth elvtárs, a Szabad Nép főszerkesztője, amikor ismertette, hogy mennyire és hogyan dolgozott a reakció, a maximalitás kifejezésével meghatározva, ami többek között megnyilvánult olyan értelemben, hogy egyrészt az oktatást illetőleg hoztak olyan határozatokat, arai már eleve lehetetlenné tette pl. az 1948/4?. oktatási évadban elért eredményeinket, az iskolák szociális öbzszetótelónek megjavítása tekintetében. T0hát a munkásszülők gyermekei, akik nagy /j-ban még elég nehéz körülmények között vannak ahhoz, hogy valójában úgy tudjanak tanulni, mint ahogy a polgárság, a burzsuák gyerekeinek a lehetőség adva,volt, vagy van. Megtörtént az, - mondja Horváth elvtárs, - hogy az általános iskoláknál a IV. osztályig - azt lehet mondani - egy tankönyv van, viszont az V. osztálynál és attól felfelé, ami tulajdonkópen fordulatot jelent a gyermek fejlődésénél, további iskoláztatásánál, - amihez még hozzájárul - és itt láthatjuk, hogy mennyire tudatosan végezte aknamunkáját a reakció, - hogy a dolgozók részéről a múltban az volt a szokás, hogy kijárja a gyermek a 3-4 elemit és ezzel az iskoláztatásénak eleget téve, ráállitsálc a fizikai, termelő munkára. Nz benne élve a szülőkben, nagyon gyakran, - különösen ha nehézségek vannak gördítve, másrészt 0 szülők maguk is szeretnék, ha a gyerek minél hamarabb keresne, - arra az álláspontra helyezkednek, hogy 0 maga sem járt többet 2-3 osztály> 4
