Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XXI. Kerületi (1950-ig Csepeli) Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.110.a/3)
1952-04-24
r ... i \ / jj 1 ) Hogy apfUsaeici ért#l á'iógo^ hogy eh kapcsoljuk be a szakmai agitációba az is inén fonto.. lcérdás - tudniillik a műszaki értelmi séc ®u.7 bizonyos rétedénél van egy ilyen fűnkéiónemvállalási hangulat'. Az lenne a javaslatom, hogy az üzemi Bizottság nesze meg és ellenőrizze le, hogy a műszaki értelmiséget belevonják-e a szakszervezeti választási munkába - hogy ezek komoly segítséget adjanak. Meg van az is a pártszervezeteknél a műszaki értelmiségiek felé, hogy bár a munkáját kiválóan végzi, de ha az apja a múltban értelmiségi volt, vagy ehhez hasonló, akkor már ferde szemmel néznek rá, ez persze igen helytelen álláspont. Tehát azt kell látni a műszaki értelmiségieknél elsősorban, > hogy a velük való foglalkozás ós bekapcsolásuk a pártmunkába meg igen kezdeti szakaszban van és ha mi itt eredményeket akarunk elérni, akkor azt is meg kell valósítani, hogy pártszervezeteinket megtanítsuk a termelés pártellenőrzéséré. ■|p. ,,--x László elvtárs: Jónak találom a kiértékelést, szerintem helyesek véti 'fel" azolcáT a hibákat, melyet ón is láttam a Rákosi Müvekben a műszaki értelmiséggel való foglalkozás területén. A statisztika megmutatja nekünk, hogy a műszaki értelmiség párttagsági létszáma jónak mondható, de ha megnézzük, akkor ez arra is mutat, hogy £ párttagság aránya a mérnökök és technikusoknál csökken. Általában a mérnökök a múltban is értelmiségiek voltak, és ez maga után vonlja, hogy nem lehet párttag. Körülbelül egy évvel ezelőtt a Rákosi Müvekből egy mérnökkel beszélgettem, aki elpanaszolta, hogy nem törődnek vele és olyan beosztásban van, hogy 6-7oo Ft. —ot keres, bár a tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte el, és a Főiskolán ő volt az első - együtt jártam ezzel az elvtárssal, - És éppen azért értek én egyet a Kiss elvtárssal abban különösen, hogy a Pártbizottság legsúlyosabb hibája a kiemelt káderekkel való foglalkozás hiánya. Amit a Karsai elvtárs mondott $ a műszaki értelmiségnek a biztonságérzetét megteremteni - ez helyes, mert nálunk a Posztógyárban is megmutat( k®zott ilyen hangulat és amikor rájöttem, hogy mi a helyzet, tartottunk a műszaki értelmiség rószóre egy értekezletet, ahol k.fejtettük, hogy mi a Párt állása a műszaki értelmiségiekkel szemben és mi magunk sem gondoltuk volna, hogy ez milyen eredménnyel fog járni - még a Minisz tóriumból is lejött másnap, ho^y nem is gondolták volna, hogy a műszaki értelmiség hangulatát ilyen hamar, egyik napról a másikra meg lehessen változtatni- ezt javaslom a Rákosi Müvekben is megvalósít, ni. Ezzel kapcsolatban, szerintem a kritika és önkritika kérdése azért rossz- a bírálathoz való viszony, mert félnek attól, hogyha rámutatnak a hibákra, akkor ennek valami következménye lesz rájuknézve, A műszaki értelmiség biztonságérzetének megteremtését én is nagyon fogtosnakfttartom és persze ez nem j:elenti azt, hogy azokat akik nem jól dolgoznak nem lehet leváltani, áthelyezni, stb. de azt, hogy ha leváltál történt akkor meg kell magyarázni a többieknek is,hogy miért kellett az illetőt leváltani és ebből okulnak ők is. És meg kell győcni a műszaki értelmiséget arról, hogy a bírálatnak, önbirálatnak csak jó hatása van a munkájukban. A politikai oktatásban való rés zvétel fontosságára rá szeretnék mutatni. Igen nagy hiba, hogy a műszaki értelmiség munkájánál főleg műszaki kérdésekkel foglalkoznak, mert több, mint 50 -/ú-át a politikai munkának kell kitenni és a szervezési munka is igen for.etos a műszaki kérdések mellett, Ai
