XXXV.10.b / 2. MSZMP V. Kerületi Bizottsága. 1956.11-1957.12 Az V. Kerületi Pártbizottsághoz tartozó szervektől összegyűjtött, "ellenforradalommal" foglalkozó iratok
Kossuth Nyomda " í/f ( MSZMP. Pártszervezete, * J \ J ele ntés a Kossuth Nyomda politikai helyzetéről 1956. október 23. és 1957. augusztus 31-e közötti időszakban. Október 23-án délután 6 órakor fegyveres ellenforradalmárok megszállták az üzemet. A munka ezidőszakbau változatlanul tovább ment. Az üzemben tartózkodó vezetők helyükön maradtak. A fegyveresek a pontok kinyomtatását akarták kikényszeríteni, amit áramkikapcsolással sikerült megakadályozni. 24-én reggel - az általános sztrájk meghirdetése után - az üzem létszámának mintegy fele munka felvételére jelentkezett. 3z időszakban a fejeQenség jelet mutatkoztak. Termelő munka már alig folyt. 25-én reggel a dolgozók nagyobb fele jelént,de a Parlament előtt lejátszódott események miatt a megindult munka ismét megszakadt. A következő napokban a Pártbizottság és a végrehajtó bizottság feloszlott és egy három tagú ideiglenes elnökségnek adta át az ügyek vitelét, mely a nyomdában mindhatal- masabbá váló szociáldemokrata agitáció és a pártszervezet szétesése következtében nem tudott aj. zűrzavaron úrrá lenni. Megalakultak a munkástanácsok, ahol már a jobboldali szociáldemokrata hangok voltak uralkodók és a "demokrácia” jelszava alatt a vezetők választását és megszavazását is felvetették. Az üzemet teljesen önálló el- számolóvá akarták tenni és azon törték a fejüket, hogy honnan szerezzenek egy rotációs gépet, hogy a meginduló sok napilap-versenyben a nyomda se maradjon le. Az offset rotációs gépre elvállaltak a "Szabad Szó’* nyomását, melynek első két száma el is készült. Október 23 és november 3-a között a dolgozók nagy része meg• jelent az üzemben, munka azonban alig folyt. November 4-e után csak 8-a körül kezdődött meg a szervezeti élet. November végén a szak- szervezet ellenőrzésével és segítségével a munkástanács az összes bentlévő dolgozókkal megszavaztatta a vezető funkcionáriusok meghagyáséról, elbocsátásáról, vagy munkásállományba való helyezését. Egy héttel később megválasztották az uj szakszervezeti bizalmiakat, majd a főbizalmiakat. Ezeknél a választásoknál a kommunistaellenessé- nagyban kiütközött. A munkástanács a termelés megszervezésével nem sokat törődött. A népszerű feladatokat kereste. Minél több bért kifizetni, élelmiszereket ellenszolgáltatás nélkül /vagy ellenszolgáltatással/ kiszolgáltatni, ezt tekintette főfeladatanak. _ 1956 október 23 és december 31-e között 3,289.000 Ft bért fizettünk ki, amely mögött nem volt termelés. A decemberi két napos sztrájk előtt a fizikai dolgozóknak egy heti előleget folyósítottak, mely később sem került levonásba. A két napos sztrájk alatt mindazok, akik az üzemben megjelentek megkapták a fizetésüket. A pártszervezet még ebben az időszakban annyira eiőtlen volt, hogy nem tudott megalakulni. Tizenegy kommunistát, kiknek több-kevesebb hibáik is voltak, eltávolitották az üzemből. December közepén, hogy a jobboldali anarchiából ki tudjunk lábolni, az igazgató kormánybiztos kinevezését kérte. A kormánybiztos megjelenése után a kedélyek lassan csillapodtak. A személyi ügyek lassan nyugvópontra jutottak. °RSZ4q0s levéltár I ~ . ' AU CJ> 11
