Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1953 (HU BFL XXXV.108.a/3)
1953-12-17
* .5 nem tesz semmit melváltóst$tás& érdekében. A párt3Zervasetek úgy gondolják elég kinyilatkoztatni -valamit, nem is kell meggyőzni a népnevelő'két azok úgyis agitálni fognak, ügy gondolják a szükséges érveket ki fogják találni a népnevelők, ülőke szitás nélkül, spóra tanításra bízva tartjál meg a népnevelő értekezleteket.Hiányzik, hogy a dolgozóknál tapasztalt problémákat megbeszéljék a népnevelőkkel. A- helyi politika kialakítása nem megy még. Kényi elvtársi feg keli! nemünk a Központi Vezetőség ha táró iá ta előtt hogyan nézett ki az agitáoióe munka, milyen hibák voltak ezen a téren éa ennek alapján kell értékelni a jelenlegi helyzetet*Az agitécióo munkára jellemző volt, hogy az események után kullogott, védekező jellegű volt az egit&oié# nem meglőző. Pl. az 1953. februárjában létrejövő gyermektelen adóval kapcsolatban a népnevelők nem érezték szívügyüknek, hogy agitáljanak. Ezért is vetődött fel a Békekölcsön jegyzésnél tömegesen ez a kérdés. Kern volt ©lég lelkesedés a népnevelőkben, ami adódott abból, hogy a népnevelők ®egválaej tására a pártszervezetek sem fordítottak gondot, a legalacsonyabb pártmunkaként kezelték. Ez akadályozta a Párt politikájának megfelelő megmagyarázását. 35® ennek tudható be a hatalmas fluktucálő is. Bizonyos fokig ebbe lehet keresni a funkcióba való állítással szemben megmutatkozó idegenkedést. Ka már elmondhatjuk, hogy köoiöly változást, - javulást értünk el az ogitációB munkában, de ez a javulás még nem mondható gyökerebaek. Én az eredményt látom az üzemekben megmutatkozó hatalmas aktivtásban, ami a Központi Vezetőség határozata után megmutat kozott, úgy hozzák fel a népnevelők a problémákat, ahogyan az a dolgozóknál megnyilvánul. Megjavult a taggyűlések színvonala, politizálnak, megvitatnak egyes kérdéseket. Ma már a kormányprogramra célkitűzéseit magyarázzák a népnevelők. Felvetik, ha nem jók a szociális körülmények, s mindjobban rátérnek a helytelen agitáció a módszerek kikü ozöbolé eér e. Meggyőzően a saját problémáikon keresztül agitálják a dolgozókat. Hiba, hogy még mindég kampányszerűen van kezelve ez a raunk$ pártblzott^ ságonkon, pártszervezeteknél. A népnevelő tanácskozásokat nem tudják rendszeresíteni, nincsenek ia, vagy legfeljebb csak kevés helyen. Hibának látom még, hogy a ré tegagitácló nem megy megfelelően, ebből fakad, hogy egyes üzemekben parasztság ellenes hangulat van. A jelentés hangja elé;*g pesszimista, nem veti fel az eredményeket, nem mutat irányt a választásokkal kapcsol,: tbm. Fontosnak tartom, hogy az Agít.Prop.o. rendszeresen tartson ágit.prop.titkári értekezleteket. Meossiényi elvtársi A jelente a az ásTTr zésem, hogy innen, onnan összekapott példák alapján készült. Kern méri le a kerületben folyó politikai műnkét.Rem eléggé sajátos a jelentés, az első bekezdés pl. teljesen általános, leírja szóról szóra a K.V. határozatát* leszögezi a jelentés, hogy a népnevelőink a megggyőzést tartják egyedüli helyes módszernek, a hozzászólások nem fedik ezt b megállapítóat. Hem %eti fel a jelentés az osztály felelősségét az elkövetett hibákért, & azért, mert 10 hónapig a Pártbizotta g nem tárgyalta meg azt a kérdést. Helyeenek tartanám na az uj vezetőcégek el beszélgetnének a népnevelőkkel í és ©1 bő sorban azokat állítanák be, akik el is vállalják ezt e munkát, ezeknek az elvtársaknak a taggyűlés adja feladatul, hogy hivatalos népnevelők legyenek. Az ágit.prop.o. erre vonatkozóan készítsen tervet. A 4-ee ponthoz hozzáfűzném, hogy egy-egy fontosabb hat xozatot vitasson meg az ágit.prop. apparátus. I A csoportos agitáo.óra szükség van, mutatja ezt, hogy a pártnapokon 2-3 hozzászólás van esek. a népnevelő tanácskozásoknak nem csak az a célja, 4 _ — ■-------------------------_J r “i
