Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1949 (HU BFL XXXV.106.a/5)
1949-03-10
/'A | #*«•» / A ' \ /iW\ i Zb1^ J e , ,y z ő k ö n ,y v felvétetett 1949 márius lo-én a M.D.P. XI.kér.központjában megtartott üzemi titkári értekezleten. Jelen varnak: 43 alapszervi titkár, Tóth József, Csi :esz Józssfné, Tárkonyi' Sándorné, Farkas elvtárs, Herling Jakab elvtársak. Tóth elvtárs megnyitja az értekezletet és bejelenti, hogy a mai titkári értekezletenke három fő napirendi pontja va n. ©enkivül a Szabadság Harcos Szövetség részévről Farkas evtársnak és az ifjúság részéről Herling elvtársnak van bejelenteni valója. Napirendi pontok: 1./ Foiitikai beszá móló: Csikesz Jázsefné kerületi titkár elvtátsnő 2./ Oktatási beszámoló: Tárkonyi S..ndorné elvtársnő 3./ ü.B. választásokkal kapcsolatos teendők: Tóth József elvtárs. ^ A Szabadságharcos Szövetség részéről beszámol Farkas evltérs ;\z ifjúság részéről Herling elvtárs tesz bejelentést. Ezután felkéri Gsikesz eivtársnőt, hogy tartsa meg előadásét. Csikesz elvtársnő besz de elején Rákosi elvtárs beszédéből a központi kérdések elvégzésére mutat rá. Ismerteti a két határozatot. I,/ Három hónappal meghosszabbították a tagzárlatot, 2./ Bevezetik a progresszív auózást. & párttagoknak fizetésük arányában kell tagdijat fizetni. Ezután rámutatott a központi kérdésekre, beszélt a pártnka a munká sokhoz való viszonyáról. 1./ Központi kérdésünk a parasztpolitikénk kell legyen. 2./ á népi demokrácia államhatalmának a jelentőségei 3*/ A Függetlenségi Népfront problémája. Népi Demokrácia lényegében proletár diktatúra szovjet forma nélkül, mondotta C3ikesz elvtársnő. Továbbá beszélt arról, hogy miért csak most, és miért nem már 1945-ben tártuk ezt fel. Ismertette Kádár elvtáts beszámolóját, amelyben Kádár elvtárs rámutat arra, hogy a Népi demokrácia egyik válfaja a proletár dik/-> taturáhka* légyggében azonban proletár diktatúra. Hangsúlyozza, hegy nem vitás az, hogy a prolétár dikt ...turáb an a munkásosztály gya .orolja a hatalmat, de megnyerimagának a kis és küzépparasziságot, és harcot hirdet a kulákaág ellen.Rámutat arra, hogy már 1945-ben is benne voltunk az államhatalomban, már akkor is meg voltak a Népi demokrácia alapjai, de az államhatalom állandó fejlődésen megy keresztül. Eddig nem minden területen töltötte be a proletár diktatúra feladata- o it. Ezután rémutqtt Csi-.eszné elvtársnő a Függetlensegi Népfront 2 prob— lémájáraó Ismertette azt a két elhajlást, ami ezen a téren műt©hozott. Egyik irányzat amelyik lebecsüli és teljesen értéktelennek tartja# Kihangsúlyozta, hogy a Függetlenségi Népfrontnak mása a jelentősébe városon és más Vidéken, Nem szabad különösen vidéken leértékelni a Függetlenségi népfrontnak a kialakulását. 2./ Tannak akik túlbecsülik a FüggetleBségi Népfrontnak a jelentőségét. Ezt nem szabad, mert a Függetlenségi Népfront meg fog szűnni.# Csak addig á 11 fenn, amíg azt az állam jónak tartja. Budapesti viszonylatban nincs olyan nagy jelentőséi,! mint vidéken. Majd rátért Csikesz £ Ívtársnő a -'*rnu'roiitos központi kérdésre, a partink parázt politikájára. Hangsúlyozta, hegy mi a paraszt politikánkat, Lenini Sztálini parasztpolitikai irány szerint hajtottuk végre és ez jó is volt, A jövőben is ezt fogjuk csinálni. A mi paraaztpolitikánkban három tényezőről nem szabad megfeledkeznünk. 1. Támaszkodnunk kell a szegény-parasztságra, és meg kell nyerni a középparasztságot, és állanuó harcot kell folyta ni a kuláksággal. Ha ezek közül a tényezők közül egyik ishiányzik, nem tudunk jc munka t végezni. Ezután megvilágította, hogy kik a közép, kik a szegény parasztok és kik a kuIákok. Kihangsúlyozta, hogy miért nagyon neh.'z ne klikk paraszt politikánkat iia helyesen vinni. A parasztsággal való s övét égpnk mindég változik. Más volt a sző— ^ tó z im
