Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.106.a/3)
1950-02-24
y r ■ ■ mm K - ■ ■ m m ■ á» , "Irt . talún - H ..Je g y z ő k ö n y v_. 7 felvétetett 195®.febr.24-én megtartott XI.kér.Pártbizottság-i ülésen. £a^.Sn vannak: Kállai, Feketéné, elvtársnők, Mészáros, Tóth, Balatoni. Vékony, Cs.Kovács, AC3, Bodri, Lopusán, László elvtársak. Napirendi pont:!./ Közp.Vez.hatátozatának levitele, I Pártmunkás értkezlet kiértékelése: Bodri elvtárs. 2./ Vereenyállása, tervfelbontás: Vékony elvtárs. 3./ Különfélék. Balatoni elvtárs az ülést megnyitja, üdvözli az elvtársakat és felkéri Bodri elvtársat ta^ tsa meg napirendjét. ra tt jlffdri—oly társRákosi elvtárs beszéde útmutatás a Párt minden tagia részere. Népi demokráciánk eddig elért eredményeit, sikereit a Párt vezetésével és iránymutatásával tudtuk elérni. Pártunk elnyerte egész dolgozó népünk bizalmát. Most pedig Pártunkra, mint vezető erőre óriási felelőség hárul. Mindenért, ami politikai, gazdasági, fcutlurális téren történik a Párt a felelős. Mindezek szükségessé teszik a pártdemokrácia a kritika és önkritika érvényesülésének a biztosítását. A febr.lo-i V*Iq itt86? kdkosi elvtárs nyiltan feltárta a hibákat és ezután kerületünkben is a most megtartott pártmunkás értekezletek célja az volt. hogy kiértékelve a K.V. határozatot leszögezni az eredményeket, felhozni a hibákat és azok kiküszöbölésére irányt venni. Meg kell állapítanunk azt, hogy a pártmunkás értekezlet előkészítésénél már hibák voltak. A vezetőség csak röviddel az értekezlet előtt értesítette a pártmunkásokat .Pl. a Tejért I.-ben, ahol emiatt a vezetőség kritikát is kapott. Politikai és szervezeti gyengeség mutatkozik pl. a Permel gyárban, ahol csak 12 pártmunkás jelent meg az értekezleten. Nagy hiba az, hogy az értekezletre a titkár elvtársak nem készülnek fel. így fordulhatot elő pl. a HliV-nél, hogy György elvtárs a következőket mondotta: A gazdasági lépések nem tudják követni az ideológiai felemelkedést." «agy pl. a Szellőző Müveknél, ahol Lehel elvtárs kijelenti: "ha itt-ott elmaradt a pártmunka nem baj, nem az a fontos, hanem a termelés kérdése az elsőrendű feladat." Nem látta tisztán az elvtáfcs, hogy a termelés próba köve a jó pártmunka. Vagy pl. a Kelten gyárban a titkár helyett a propagandista tartotta az értekezletet, amire azonban nem készült fel. Beszámolójában komoly politikai hibákat követett el. Ismételve mondta: hogy a pártnapok, rendezvények nem arra valók, hogy ideológiai színvonalunkat emeljük." Vagy pl. említi azt: "küzdenünk kell a munkásegység megvalósításáért." Volt olyan üzem is, ahol rosszul értelmezték a * • határozatát pl. a Loden, ahol Fábián elvtárs azt mondta: "A pártszervek vezetőségét azért kell leváltani, hogy friss vér kerüljön a pártszervezetek munkájába." A beszámolók sok helyen a nagy általánosság alapján történtek. Voltak jó beszámolók is pl. a Pamuttextil, ahol a 0tikai és termelési hi ányokat üzemi viszonylatra konkrétizaitaic. Balogh elvtárs helyesen mutatott rá az üzemben előforduló hibákra, a reakció működésére. Az értekezleten felhozták az alapszervben iennaiio hiányosságokat, úgy a pártmunka, mint a termelés területéről. fe^társ rámutatott arra, hogy a Sztahanov Kongresszus felvilágosító munkája mennyire ellaposodott az üzemben. Általánosságban ha az értekezleteket kiértékeljük megállapíthatjuk azt, hogy a K.V. határozatét nagy általánossággá/ alapján dolgozták fel, kev'és volt a helyi konkretizálás. Továbbá a kritika vonalán már jóval több kritika történt, do „eg koll állapítani, hogy ezen a téren „ég sok tennivalé / Z_ */ •
