Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1954 (HU BFL XXXV.105.a/4)
1954-01-05
• pff _ _ * * . fi . ' ‘i . * / sincs minden rendben, de az elkövetkezendő egyik alapvető feladat, hogy a kerületi pártbizottság is nag'yoob segitséget adjon. Egyelőre azt tudjuk, hogy a veze tőség választásig leülünk minden elvtárssal beszélgetni azeorilyazerint, hogy milyen problémái vannak és s.egi t- 8.égét adunk abhoz, hogyan értékeljék helyesen a munkájukat. Ez segiteni fog a beszámoló elkészitéséhez is. Természetesen nem kizárólag a hibákkal foglalkozunk,, hanem az eredményeket is összegezzük. Mégegyszer azt húznám alá, hogy az egész párton belül van egy javulás. Furcsa, hogy egyesekben most vetődik fel a fáradtság jele, amikor nagyszerű, népszerű feladatokat kell vaégrehajtanunk. Lehet, hogy az alapszervi titkárokban ia van egy ilyen érzés, beszélgetni kelle- I ne velük, persze csak ott felvetni, ahol ilyen baj van. Hogyan kellene tehát mégis foglalkozni a káuermunkával? A tagság, a dolgozók véleményének kikérésével. Beszélgetni elvtársikról, érueklődni, hogyan végzik a munkájukat. A pártbizottság előzetesen nem hagyhat jóvá alapszervi vezetőségi tagokat, titkárokat, csak akkor amikor megtörtént a vezetőaégválasztás. Addig el lehet beszélgetni vezetőségi ülésen, hogy Kiss Péter alkalmas-e titkárnak, vagy más vezetőségi funkoióba. k te Nem függetlenített funkcióban lévő titkárokat nem lehet viaszartani, ha el akar menni az üzemből. El lehet beszélgetni vele, de ha nem akar maradni, el kell engedni. Ha minden funkcióra javasolt elvtársaal beszélni kellene a kerületi pártbizottságnak, ez olyan sok volna, hogy nem birnánk megcsinálni, ezért a pártszervezeteknek kell a legmegfelelőbb elvtársakat javaslatba hozni. Az az instruktor elvtárs, aki kijár az üzembe, el fog beszélgetni velük. Hétfőn megyünk az 5 hőnapos iskolára, elbeszélgetünk az elvtársskkal, hogy hol dolgoznának a legszívesebben, utána pedig megbeszéljük javaslatainkat a titkár elvtársakkal. Úgy néz ki, hogy négy elvtársat fogunk elvinni, természetesen a legjobbakat szeretnénk kiválasztani. Könczöl elvtárs felvetette, hogy Kiss elvtárs bedzédb után másképpen látja a kádermunkát és nem tudja eldönteni, hogy ezentúl szükséges-e ez a nagy le-informál ás. Én nem igy értelmesem. Csupán arról volt szó, hogy a túlzott rokon-kutatásra ügyelnünk kell. Nagyapa, unoka p\ . stb, tevékenysége, de ez nem jelenti azt, hogy a legközelebbi rokonokról ne szerezzünk be információt. A régi munkaterületről pedig feltétlen kell, sőt, a katonai múltról szintén, a legközelebb álló rokonokat, szülőket, testvéreket stb. szintén nem lehet figyelmen kivül hagyni. De ezt is elsősorban a titkároknál, pártvezetőségi tagoknál kell figyelemmel kisérni. Itt támaszkodni kell elsősorban a személyzeti osztályok káderanyagaira, ami nagy előnyt jelent.Vagy ha avalakinek van lo testvére, nem kell mind a lo után mászkálni, csak akikkel kapcsolatot tart, közel állnak egymáshoz. Kiss elvtárs beszéde azt „jelenti, hogy necsak papír alapján bíráljuk el az embereket, másrészt pedi^, hogy a túlzott rokonvizsgálat módszerén változtatni kell, a valóságnak megfelelő helyzetet vegyük mindig figyelembe. A külföldi tartózkodásokat mindig egyénileg kell elbirálni, megnézni, hogy 1942-től milyen Változáson ment keresztül a dolgozó. Mindenesetre senkire sem vet jó fényt az, ha szakmunkás létére kiment Németországba. Másképpen fest ez a mezőgazdaságban, ahol sok földnélküli paraszt vólt munkanslkül. Bár 194o-től kezdve, ha akart va- i laki, a gyáriparba1# minden nehézség nélkül elhelyezkedhetett. I A következő gondolat a termelőmunkában való részvétel. Meg kell mon-I dani, hogy ezen a területen jelenleg nem jó a helyzet, a titkároki, nak több mint Acf/ó-a nem vesz részt a termelőmunkában. Pedig a dolgozók másképpen bírálják el azt, aki egész napját termelőmunkával 40» ^ » I
