Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság X. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Titkári értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.105.a/4)
1950-02-03
- 7 n—mm-------------------------------------i m ■ jm # *•w ,. ‘ i | Jegyzőkönyv. Felvétetett 195o.február 3.-án, a Magyar Dolgozók Pártja X.kör. Füzér u.13.sz.a.helyiségében, az üzemi titkárok értekezletén. Jelen vannak a jelenléti ivek szerint. k ' ' 1 p . I D u n k a : Üdvözli a megjelenteket, az értekezletet megnyitja,bejelenti a napirendet: • 1./ Taggyűlések tapasztalatairól. - Kontháné 2./ Minta-taggyűlés lefolyásáéról beszámoló. - M.Textil titkára ! 3./ Fegyelmi szabályzat ismertetése. - Kontháné Kontháné: Kb. 3 hetó beszéltük meg elvileg a párt és pártépités jelentőségét. Megállapítottuk, hogy a párt nem egy zárt egység, hogy a párt egészséges fejlődését a munkásosztály legjobbjaiból biztosítani kell azért, hogy feladatait végre tudja hajtani, mozgósítani tudja a dolgozókat a szooializmus felépítésére. j ^ i A pártépités munkánk egyik központi kérdése. Most, miután a párt ^ építésének jelentőségével tisztában vagyunk, amikor látjuk, hogy hatalmunk további megszilárdításéval szorosan összefügg a párt felépítése, rátérünk a taggyűlés szerepére és jelentőségére és megnézzük, a minta-taggyülesek után, hogy mik voltak az eredmények és milyen hiányosságok vannak. A taggyűlés a párt alapszervezetének legfelsőbb szerve. A taggyűlésen a tagság meghallgatja a pártszervezet titkárának jelentését az elvégzett munkáról, megbeszélik a feladatokat, a párt politikai, gyakorlati kérdéseit, a tagság megbírál egyes pártmunkásokat, felvetik saját javaslataikat, a taggyűléseken minden tag választó és választható. A. mi taggyűléseinkben ebből a szempontból hiba van, mert a szervezeti szabályzatunk szerint a tagjelölt nem választó, i tehát nem szavazhat és nem választható, viszont azt tapasztaljuk taggyűléseinken, hogy amint elfogadták az illetőt tagjelöltnek,már rögtön szavaz a következő tagjelölt felvételnél. Pedig ez igen fontos elvi kérdés, aminek a megbeszélése szintén a taggyűlésre tartofS zik, általában jő, ha a taggyűlésen beszélünk a tagság jogairól és kötelességeiről. A taggyűlésen kell megvitatni az általános pártépitési és helyi problémákat, a pártszervezet működését, olymódon, hogy ezzel a tagok és tagjelöltek öntudatát és aktivitását emeljük. A jő taggyűlés, amelyen alaposan megbeszélik a teendőket, ez valóságos iskolája a kommunistáknak. Lenin és Sztálin mindig nagy fontosságot tulajdonítottak a taggyűléseknek. Lenin elvtárs hangsúlyozza, hnnak feltétlen szükségességét, hogy minél gyakrabban és minél szélesebb körben legyenek a párttagok számára gyűlések, valamint a párttagok önállóságának fejlesztésére szolgáló egyéb lépések.Sztálin elvtárs szintén rámutat arra, hogy "Pártgyakorlatunk legfontosabb kérdéseit, azok kivételével természetesen, amelyek nem tűrnek halasztást, vagy amelyek katonai, hadi és diplomáciai titkár képeznek, feltétlenül meg kell tárgyalni a pártgyüléseken," A taggyűlések napirenddét mindig a párt által meghozott határozatokból és a helyi pártszervezet előtt álló konkrét feladatokból kell meghatározni. A munka, amelyet az aktivák a taggyűlés után folytatnak, igen nagyrészben függ attól, hogy milyen kérdéseket vetnek fel a taggyűlésen, hogyan vitatják azt ki és ebből eredően ednak-e konkrét feladatokat a népnevelőknek. Pl. A ladiátor taggyűlése legutóbb nem tárgyalta meg elég mélyen a Központi Vezetőség munkaversenyre vonatkozó határozatát, nem szabta meg az ebből rajuk háruló feladatot, és a határozati javaslat, amely a tagság köréből jött, és amely célozta a kommunisták'loo #-os bekaposolódá-1 2, - [ •■• • - -v
