Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.104.a/6)
1956-06-26
n Még nem tudják, melyik üzemekre vonatkozik a társadalmi bíróságok létrehozása. A fegyelmi jogkort nem szabad megszegni, de már is meg van csorbítva. A társadalmi bíróságoknak megkellene adni azt a jogot, hogy minden esetben döntést hozzanak. Nem tartja helyesnek, hogy a vállalati egyeztető bizottságot fölé helyezik a társadalmi bíróságoknak, önállóan kellene ezeknek a bíróságoknak dönteni. Mert igy félő, hogy nem fogják a kivánt célt elérni. posta elvtárs megadja a választ: A felszólalásokkal kapcsolatban utalni kiván először Vámbéri ás Julesz elvtársak hozzászólására, akik elmondották, hogy a jogszabályokat - mint határozatokat - végre kell hajtani, fis nem jelenti azt, hogy a jogszabályokkal kapcsolatban felvetett problémák nem értékesek, nem hasznosíthatók. Továbbítani érdemes őket. Az első hozzászóló elmondotta, hogy a kártérítés első feltétele nem lehet az, hogy a dolgozó a kárt vissza fizesse, illetve megtérítse, ra Ez nem egy olyan előfeltétel, amely teljesen mellőzhető, vagy megkívánható. ;e ez megmutatja, hogy van o az illetőben szocialista öntudat. A feljelentési értékhatárokkal és a büntetett előélettel kapcsolatban: A feljelentési értékhatározat a törvényerejű rendelet szabja meg, ezen nem igen lehet vita. A feljelentési értékhatárokat illetően azonban mondta, hogy azok nem merevek, bizonyos hajlékonyságot megtűrnek, sőt megkövetelnek. Ez nem fog a gyakorlatban olyan komoly nehézségeket okozni, mint/ahogy azt elképzelik az elvtársak. Egyes elvtársak aggája alaptalan azért, mart nincs az kizárva, hogy az ügyészség egy-egy határozatot újból elbírálás tárgyává tegyen. yngár elvtárs beszólt arról, hogy az egyaztűtő bízót Iságúknak bizonyos kötöttségeik voltak, /gyors intézés hiánya/ Ezzel kapcsolatban azt tudja mondani, hogy a bíróságok ilyen ügyekben gyorsan fognak eljárni. R Az alapbér és a munkabér kérdésével kapcsolatban felmerült az aggály, ra hogy miért van két különböző fogalom megjelölve. Erre vonatkozóan azt tudja mondani, hogy a rendeletben történt megkülönböztetés nem véletlen történt. Ahol az alapbérről beszélünk, ott nem vehető figyelembe prémium, túlóra stb. Ahol munkabérrel beszélünk, ott mindez beleszámít. Felvetődött, hogy a 15/1956 sz. rendelet 3 szakasza szerint a leltárhiányért közvetlenül felelős dolgozó 30 napos záros-határidő után nem lesz felelős, A 30 napon túl beadott leltárhiányért az a dolgozó lesz felelősségre vonva, aki nem oka a leltárhiánynak. Ezzel kapcsolatban: Nem ez a határidő túllépés lesz a tipikus eset. A határozat azt is kimondja, hogy a károk behajtásával^foglalkozó dolgozók, ezzel a, kérdéssel jobban foglalkozzanak, egyszerűen arra gondol1, ahol a kosos egyszerűen Hanyagságból ödobaS. Milyen biztosítók van arra, hogy a törvénysértések nem fognak megfejté tlődni?/Ez többször is felvetődött./ A vállalat igazgatójának van a legelső-sorban jogorvoslati lehetősége. Ha vblaki nem érzi megfelelőnek a döntést egy-egy üggyel kapcsolatban, kérheti, hogy az ügyészség vizsgálja felül. Ilyen lehetőség eddig is volt. -Különösebb biztosítékra ebben a vonatkozásban nincs szükség. j ■ 4
