Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.104.a/6)
1956-06-26
l Hogy a fegyelmi határozatok lehetőleg egy napon hozassanak meg és 02011 a fegyelmi ülésen az ügyészség is vegyen részt. Ez nem valósítható meg egyrészt azért, mert nem minden Úgy várhat addig, amig ók kitudnak menni, másrészt erre jelenleg nincs berendezkedve a kerületi ügyészség. Ami az osztályholyzattel kapcsolatos felszólalásokat illeti: Az osztályhelyzetet nem tekintjük egyedül irányadónak, és ez nem fogja eldönteni önmagában egy-egy eljárás sorsát. Ki kell emelni, hogy az osztályhelyzet főleg akkor lesz lényeges, -ha a bűncselekménynyel kapcsolatban bizonyos motiváló jellege is van. Az egyénlességgel kapcsolatban is hangzott 01 felszólalás. A jelenlegi fegyelmi büntetések nem adnak lehetőséget- arra, hogy az egyes ügyekben lehessen egyéni eljárást alkalmazni. Hangoztatta már, hogy nem kell minden ügyet bíróság elé vinni. Az egyóniesités mint olyan nagyon jól megvalósitható* A társadalmi bíróságok felállításával kapcsolatban Fülcp ás más elVtárs ^is kifogásolta, hogy a SZOT rendelet még aern jelent meg. Csak azt r tudja mondani, hogy ez rövidesen meg fog jelenni. Rá kell mutatni, hogy a társadalmi bíróságok felállítása után is érvényesülni fog az egyszemélyi felelősség. A társadalmi bíróságok tagjai ha megfelelő módon lesznek kiválasztva, akkor nem lesz probléma. A társadalmi bíróság ós a vállalat vezető közös megegyezés alapján hoz határozatokat. Vámbéri elvtárs a 300 Ft-os’ értékhatárt rosszul értelmezi. 300 Ft-ig terjedő kár esetéig nem kötelesek feljelentést tenni. Azon felül azonban kötelesek az ügyészséggel megbeszélni. az ártókhatároknak a meghatározása tehát másként érvényesül. A 300-500 forintos károk esetén azért van szükség arra, hogy azt a kérdést az ügyészséggel a vállalatvezetők megbeszéljék, mert os ilyen esetekben ténylegesen 2 ehetnek olyan eltérések, amely szükségessé teszi az ügy megbeszélését még az eljárás előtt. Ez nem jelenti a vállalatok igazgatóinak megkötöttségét* Tehát /•'© vállalat igazgatója javaslatot tesz az ügyészség felé, arra, hogy nincs szükség ügyészségi eljárásra, illetve bűnvádi eljárásra. társadalmi bíróságok felállítása a közeljövőben meg fog történni, fjem 15C, hanem több üzemben. Az elvtársak részéről felvetett egyéb problémákat - amelyekről beszélni lehetne - nera tudja mind megválaszolni, feljegyezte, továbbítani fogja az illetékes szerveknek. A lényeg az, hogy a párt és Kormány nem kívánja alkalmazni első alkalommal a megtávedt dolgozókkal szemben a bűnvádi eljárást. Eboen a szellemben kell az elkövetkező időben a vállalati ügyészeknek ós a vállalatok iga^ptóinak dolgozni. Földesi elvtárs: Az előadáshoz tegyük még talán hozzá, hogy igen sok ezen ja'területen a tenni-való. Azzal bővít éné még ki, hogy akkor, amikor ezt az ankátot meghirdették ós megtartották, - úgy hogy azon részt vettek a párttitkárok, ü„3. elnökök is nem véletlen történt. Ebből le lehet vonni azt a következtetést, hogy nemcsak a vállalat igazgatójának és jogtanácsosának kell ezt a feladatot végrehajtani. Joggal lehet mondani, hogy még nagyobb feladat hárul a pártszervezetekre és tömogszervezetekra. Fontos, hogy a dolgozók öntudatához szóljanak a pártszervezetek. 7 ,________________________J
