Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.104.a/6)
1956-06-26
r „ n Az elvtársak hozzászólásából látható, hogyvjogi sikon letudták vonni a következtetéseket. Azzal : iván foglalkozni, aial lényegében az aktiv,Inára a célja. A tórsadaliai bíróságok megalakítása, szerepük, feladata ik. A Szakszervezetek Országos Tanácsának a feladata, hogy olkeszitse azt, aminek alapján a társadalmi bíróságoknak dolgozniok kell. A társadalmi bíróság feladata az, hogy az üzemekben előforduló szabálysértő dolgok, - az eddigiektől eltérően - ne »3 ügyészséget roglalkoztassakj hanem az üzemek döntsenek ezekben a kéruésokbon. Cél ezzel, hogy a vállalat a dolgozókat helyes útra vezesse, valamennyi dolgozót tanit3a ós nevelje. Itt vetődik fel benne a társadalmi bíróságok demokratizmusának kérdése. Iía a társadalmi bíróságok demokratizmusa csak olyan mértékben fog érvényesülni, ahogy az elvtárs beszámolójában említette, akkor az nem kielégítő. Nem látja biztosítottnak a társadalmi bíróságok teljes hatókörét. A társadalmi bíróságokat a legjobb dolgozók közül ra választják meg. Ez segítséget ad a gazdasági szerveknek. Az Üzemekben választott bíróságok jogkörét, jogában éli egy személynek felülbírálni. Itt csorbítva látja a társadalmi bíróságok demokratizmusát. így oda jutnak, hogy létrehoznak egy sast, szárnyak nélkül. A SZOT felé kérdésként fel kell vetni, hogy hogyan képzelik el, hogy ezek a szervek megfelelően, demokratikusan működjenek. Nem' lehet mindont adminisztratív utón elintézni, pártszervezeteinknek, szakszervezeteinknek, a politikai munkán keresztül fel kell hozni, hogy kik azok a dolgozók, akik arr9 a munkára alkalmasak, akiknek a dolgozók előtt tekintélyük van, akikre rátudják bizni i sorsukat. A politikai Bizottság lerögzítette és ez a határozat jelonleg is i érvényben van, hogy nőm lehet figyelmen kivül hagyni az osztályhelyzetet. Az ügyeknek az intézésében nem tekinthetünk ol az osztályhelyzettői. Látni kell, hogy ki követi el a hibát, milyen célból. Egy dolgozó e, - aki esetleg megtévedt - vagy egy osztályidegen elem, - rossz szándékból, ra javasolja: a kerületi ügyészség időközönként hivja casze a vállalati ügyészeket egy ankótra, ahol megbeszélik problémáikat, javaslatokat t.esznek, melyek oljutnaK a felsőbb szervekhez. Előfordulhat, hogy szükséges egy-egy rendelet módosítása, ilyen ankét a legalkalmasabb ezeknek felvetésére. TÚK/r /Vámbéri elvt./ Helyesnek tartaná, ha ezt is, mint a második ötovo8 íérv ÍránycIveít nyilvánosságra hoznák éa vita tárgyává tonnák. • Két kérdéssel kiván foglalkozni. 1./ Az igazgatóknak az a megkötése, hogy 300 forintig nem tehet feljelentést.Ezt nam tartja helyesnek, mert az igazgatókban - akik az elmondottak szerint is igen sok nehéz feladat végrehajtásában magállták helyüket - meg kellene annyira bizni, hogy ne adjunk ki ilyen merev utasításokat. Elkáp-* zoihető, hogy egy pénztárosaié többször 150 Ft-ot'csal ós ezt nem lehet átadni ügyészségnek. Előfordulhat, hogy egy üzemi dolgozó, nagyobb összegű kárt okoz /egy alkalommal/ ezt viszont át kell adni. Miért kötik meg ilyen mereven az igazgatók kezét? Másik kórdésj a társadalmi bíróságok kérdése. Nem helyes, hogy a SZOT a mai napig nem adott ki végrehajtási utasítást. _________________________________,.,r _ ■ :
