Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Aktíva értekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.104.a/6)
1950-05-05
r ... \ Az eddigi bérezési rend ez erünknek komoly' hibája volt. Nem tudták kiszámítani a dolgozók bérüket. 22 kategóriába sorolták be a munkásokat úgy, amilyen mértékben a munkások le töltötték munkai üdéjükét, a művezető t vagy a vezetőségnek bizalmán keresztül sokan magas >bb kategóriába kerültek, mint ahogy érdemelték volna, függetlenül attól, hogy milyen munkát végzett. Ez a helytelen állapot, hogy a dolgozó csa\ - saját személyi képességeik alapján voltak besorolva azt eredményezte, hogy sok dolgozó, aki magasan volt felértékelve, nem a magasabb szakmai képességén felüli munkát végezte, hanem lement egyszerűbb értékű munkákra. dzámos üzemekben tapasztaltuk, hogy nagyon sok helyen a dolgozók, ahol nem voltak felvilágosítva a jó szakmunkások, amik értékes munkát is tudtak volna elvégezni, lementek alacsonyabb értékű munkákra, A Láng gépgyárban megnéztünk egy alacsony értékű, munkát és azon a munkán 6tfl dolgozó dolgozott, 42 szakmunkás volt ebből, őzek a szakmunkások 2,92 Ft.* os órabérben dolgoztak. Olyan munkát végeztek akkor, amikor a magyar iparban szakmunkás hiány van, csak azért, mert annál a munkán 2po-28o%~ot leho tett elérni. Ezt az elvtársak látják, hogy ez egy nagyon komoly és súlyos hiba és helytelen, A régi kollektív szerződés szerint nem lehat meghatározni egy munka darabárat• Ahány daraü volt, annyi féle ára volt neki. -z 5 éves tervben nem engedheti meg a szocialista tervgazdaságunk, hogy ilyen fejletlen legyen bérezésünk. Nemcsau ilyen vis zás ságok fordultak elő, Fiatalabb szakmunkások voltak, akik a 15, 16-os kategóriába tartoztak magasabb értékű munkát végeztek alacsonyabb bérért, hogy ezeket a viszásságokat megszüntessük, ennek érdé. ében komoly gondjaink voltak, mert pártunk határozott és világosan kifejtette, hogy a darabbér rendszerre úgy kell áttérni, hogy a dolgozóknak nem 3zabad kevesebb bérezésben részesülni. a darabbér rendszert alaposan tanulmányozni kellett, mert nem lehetett alapul venni a régi kapitalista bérezési rend -azért. Kint jártunk a ózovjetunióbun, ahol a szerzett tapasztalatok alapján dolgoztuk ki nálunk is a darabbér bevezetésének az elvi kérdését* A darabbér rendszer alapelve, hogy mindenkinek a munkája szerint kell .megadni a bért, hogy ezt meg tudjuk valósítani elsősorban meg kell különböztetni az egyes munkákat egymástól. ^-s. A szerzett tapasz tolatok alapján 8 kategóriába lehet az összes előforduló munkákat úgy elhelyezni, hogy az egyes kategórián belül feszültséget nem okoznak, de jól megkülönböztetik egyes kategória munkáját a másiktól, dlhoz, ho ,y a darabbér rendszert be tudjuk vezetni, le kellett szorítani azokat az elvi kérdéseket, amelyek alapján a munkákat be-kategőrizálhatjuk Éppen elég a 8 kategória a vasiparban ahhoz, hogy az összes munkákat elhelyezzék. Ilyen szempontok alapján helyezzük el a munkákat a kategóriákba. íz egyes kategória m;ghatározását úgy állapítottuk meg, hogy összevettünk egy egyszerű és egy komplikált munkát és a kettő közöttit felosztottuk. Az egyes kategóriába kerülnek azok az egyszerű munkák, amelyek elvégzésé*! hez nem nagy, kevés fizikai erő igénybevétele szükséges, betanulási idő nem kell hozzá. A második kategóriába kerülnek azok a munkák, amelyek egyszerűbb munkák és közepes fizikai munkaerők igény bevet ele szükséges, vagy pedig rövid betanulási idő kell hozzá. Ezek alatt értjük azokat a munkákat, amelyekhez már bizony03 fokú fizikai erő szükséges, vagy pedig olyan egyszerű munkák, amelyekhez legtöbb 3 hónapi betanulási idő szűk .égés. a harmadik kategóriába tesszük azokat a munkákat, amelyek igen nehéz fizikái "Igény bevételt tesznek szűk é .essé, vagy pedig három hónapnál hosszabb betanulási idő szükséges hozzá, Pl. excentor présen dolgozó, vagy egy vagon kirakó, aki nehéz fizikai munkát^ végez, i II i— ~T~—~T—MM 3
