Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.104.a/3)

1950-05-05

n Erre vonatkozólag vannak eredmények az üzemekben* Pl». a ^áohanikai Szövőben minőségi verseny, tisztasági, anyagtakarékosság©épki­­használás van. A versenyt is olyan irányban kell vinni, hogy eze­ket a hiányosságokat kiküszöböljük. Öntő területen a selejt ki­küszöbölése, a minőség emelése. Textil vonalon a minőség javítása, takarékosság kérdésére. Élelmezési üzemekben a gépkihasználásának kérdése, tisztasági verseny. Mindenütt megtaláljuk azokat a prob­lémákat, melyen keresztül az ipar meglévő rejtett tartalékait fel tudjuk hozni és ezen keresztül a részben átmeneti problémákon «e­­" giteni tudunk. A gazdasági életünk alapjábanvéve egészségesen fejlődik, de vannak olyan jelenségek, melyek arra következtetnek, ne bízzuk el magun­kat, lássuk meg ezekben a jelenségekben a veszélyeket és úgy vi­gyük a munkánkat a továbbiak során, hogy ezt kiküszöböljük. Ha a gépeket jobban kihasználjuk, akkor kevesebb gépet kell valutáért behozni külföldről. Ezek közül a kérdések és problémák közül az első és egyik a darab­fa bér bevezetése. Egy néhány üzemben megtörtént ennek a bevezetése. Mi a darabbér bevezetését, akkor tudjuk politikailag megfelelően segiteni, ha ismerjük, hogy mi annak a lényege. Ezért tájékoztat­ták a nagybudapesti titkárokat a darabbér bevezetés részleteiről. Eddig szándékosan nem ismertették szélesebb körben, mert meg akar­ták tudni tapasztalatban, hogy a való élet mennyire igazolja ennek a helyességét, milyen hibák vannak, melyet ki kell küszöbölni. Rákosi elvtárs azt mondta, hogy bérrendszerünk elmaradt és ezért nem előre viszi a munkaversenyt, a termelést, hanem gátjává vált. Ezért ki kellett dolgozni egy újfajta bérrendszet, egy szocialista bérrenszert, a volt burzsuá bérrendszerrel szemben. Sokan felve­tették a kérdést, hogy miért nem lehetett bevezetni 1945-ben a szo­cialista bérrendszer módját? Nyilvánvaló azért, mert nem voltak ■ meg a kellő politikai és gazdasági előfeltételek, ahhoz, hogy szo­cialista bérrendszert be tudjunk vezetni, sok minden kellett. Többek között a munkásosztály hatalma, államosítás, a munkások vi­szonyának megváltozása a termeléshez, stb. így megvizsgálták a' to“N * legutóbbi három hónapnak az átlagát és kiderült, hogy a kifizetett bérek és a termelékenység emelkedésében ninos meg az arányosság. 13.3 $-al több volt a kifizetett bér, mint a termelékeny °ég emel­kedése. Ennek az egyik oka a progresszív bérezés, ami abból állott, hogy egy bizonyos $ norma túlteljesítésen túl progresszív emelke­dett a kifizetett bér. Ha nem érkezett meg az anyag az üzembe, az utolsó két hétben rávettek, tul°ráztak és szaladt föl a kifize - tett munkabér. i Ez a darabbérezés, mit most be fogunk vezetni, nem uj. Ezt a bé­rezést a Szovjetunióban már régebben használják. Ezért ennek az uj bérezésnek az alapja a meyínnyiségre és a'minőségre van épitve. Ez a bérezés nem a szerint megy, hogyha jó sógor, koma, barát, akkor jó munkát fog kapni, amin sokat lehet keresni, a másik pe­dig nem. Az uj bérezés úgy lesz megoldva, hogy minden szákma ka­­tegórizálva lesz. 8-7-6-os kategória lesz. Ez azt jelenti egyben, hogy egy szakmának a kategóriája minden iparágra vonatkozik. Pl. egy kőműves dolgozik a gyárba, mint üzemfenntartó csoportba, azonos munkáért, azonos bért kap, mint aki építkezésen dolgozik, ^em tör­ténhet meg az, hogy azért, mert valaki bőripari gyárban kőműves, akkor több órabért kap, mint aki vasas üzemben kőműves munkát vé­gez. Ki fognak adni egy példatárat, melyben meg lesz határozva a kate­gória és meg lesz határozva, hogy milyen munkák, milyen, kategóriába ©0 Örs? 4go9 ipviitTÁBíÉ ~ #p-------­­­­— ■ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom