Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.104.a/3)
1950-05-05
n Friss elvtár® azokat problémákat vetette fel, melyet mi a saját területünkön érzünk. Tudjuk, hogy ezekkel a problémákkal ;®zembe kell nézni és meg kell indítani a politikai és szervezési munkát. Bevezetőbe rámutatott arra, hogy kétségtelen komoly sikereket értünk el a termexés, a munkaverseny terén, rámutatott, hogy ennek az utolsó állomása az április 4,-e volt, - azűta már a május 1.-én is túlvagyunk. - Néhány adattal támasztotta alá az eredményeket, melyek mutatják azt, hogy tényleg nagy utat tettünk meg a munkaverseny, termelés terén. De ugyanakkor rámutatott arra? is, mely veszélyeket ezek az eredmények magukban rejtenek és ezekre idejekorán fel kell figyelni, meg kell tenni idejekorán a szükséges lépéseket, mielőtt ezek a kérdések kif ej lődnének úgy, hogy komoly akadályt gördítenének az ötéves terv első évének sikeres befejezése, a munkaverseny eredményes továbbvitele, a dolgozók viszonyának a munkához való megváltozása terén. Az első kérdés, mellyel foglalkozott a bérezés kérdése volt. Rámutatott arra, hogy általában a munkabéreknek a kifizetése és növekete dése nem áll arányban a termelés emelkedésével. Sokkal több a reá fordított munkabér, mint ami az efektiv termelésből kijön, mely lényegében arra mutat, hogy normalazitások vannak bizonyos területeken. Ennek az eredménynek,- zárójelbe téve - több összetevője van. Ez az összetevő abból áll, hogy rossz a munkabér-rendszerünk, hogy a megfelelő kvalifikáoióju munkát nem megfelelő kvalifikációju szakemberek végzik. Előfordul az, hogy rendkívüli kvalifikálóju munkás, alacsony kvalifikációju munkát végez és ezért az elvégzett munka többe kerül, a ráfordított munkabérnek többnek kell lenni. Hozzájárul az, hogy a munkabér nehezen számítható ki, hogy munka közben nem tudja a dolgozó kiszámítani, hogy ő mennyit fog keresni. És ezért egy i^ - ságo°abb ós egy ösztönzőbb teljesitmény-bérezést kell bevezetni. Sz a darab-bérezés. A darabbérezés, az természetesen átcsoportosítást követel meg. Át- 0 o®oportositást azért, mert meg fogja kívánni a darabbérezés, hogy a dolgozók kategórizálva legyenek kvalifikációjuk és a munka is kategórizálva legyen kvalifikációjuk szerint, És azonos kvalifikáoióju munkát, azonos kvalifikációju, azonos kategóriába tartozó munkás végezze el, amennyiben valamelyik munkás, melynek magasabb a kvalifikációja és alacsonyabb kvalifikációju munkát kap, akkor a különbséget a gyárnak kell megfizetni, mely különbséget a vállalatvezetésnek külön kell vezetni. Ez a darabbér rendszer ilyen formában és ezért is természetesen emelni fogja a termelékenységet. % A másik kérdés a norma megállapításának kérdése. Itt említette milyen normalazitási jelenségek vannak egyes területen és elmondotta, hogy egyik üzemben bizonyos mennyiségű munkadarabot készítettek el és ez selejt volt. Ezt kifizették. Utána a selejt kijavítását is teljesítménybérbe adták ki, mely egy ujabb számlát jelentett a gyár számára. Felvetette Friss elvtárs, hogy olyan hangulat alakul ki a dolgozók között, hogy amelyik honnan nem lehet a 2oo ©ot megkeresni, az szoros norma. Ezért komolyan fel kell venni a harcot az ilyen helytelen felfogások ellen. De ebből az következik, hogy egyes területeken maguk az üzemi bizottságok, vagy talán még pártvezetőink is, a vállalatvezetéssel együtt, hogy magas termelékenységet produkáljanak - zárójelbe teszem - uszályába kerülnek a dolgozók itt-ott kialakult ilyen helytelen nézetének, holott a dolgozóknak a beoeületer része ORSZÁQOS18VÉITAW ^ jg •/• \ . í ____-—fa_________ 1
