Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság IX. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.104.a/3)
1950-05-05
I ~I és ez a többsége nem ezt az álláspontot foglalja el* A becsületes dolgozó az nem csinál kirakat politikát, a $ teljesítményiből, hanem valóban olyan $ tel je sitményt produkál, mely mellett ef'ektiv termelés van. Nem akarja félrevezetni népi demokráciánkat■>„. népgazdaságunkat. Ehhez hozzájárul, hogy egy sor helyen uj gépek lesznek bevezetve. Uj munkamódszer. És a normák maradnak. Sok helyen a dolfozó azt mondja, ha jobb gépet kap, vagy átszervezik azt a műhelyt s ezáltal többet tud produkálni, azért neki meg kell kapni a jobb bért. Holott, a vállalat invesztált, melyből ő a több keresetet igényli magának. Az újításoknak a bevezetésénél, valaki csinál egy újítást, ezért az illető megkapja a maga jutalmát. Ha ezt bevezetik több gépre, ott a norma automatikusan emelkedik, tehát az a munkás, aki nem ő találta ki, más munkamódszerét használja, mégis g ezért többet akar keresni, többet akar kapni. így kerülnek nagyon nehéz helyzetbe a normások. Általában úgy szerepelnek az üzemben, mint a bubusok. Ha reális normát akar megállapítani, agyon akarják verni, lefasisztázzák, lehajcsárózzák, akkor a normás enged, a vállalat enged, ahelyett, hogy a Párt a politikai felvilágositó munkával, a légjóbb, a legöntudatosabb kommunista dolgozók, akik tiltakoznának ez ellen és megmagyaráznák, hogy hogyan c®apja be saját magát, az te országot, hagyják, hogy a normások ilyen helyzetbe kerüljenek. Hagyják, hogy a normásokat terrorizálják, olyan helytelen, nem reális normák megállapításáért, mely nem fedi az efektiv termelést, az efektiv produkciót. Rá kell térni, hogy a lég ön tud át osabb munkások az összes öntudatos munkások nevében lépjenek az ilyenek ellen fel. Valószínű kerületünkben is vannak ilyen jelenségek. De megvannak a berületes munkások is, akik látják ezt, akiknek az öntudatuk, a Párt és az .ország iránti szeretetük nem engedi meg azt, hogy ilyen helytelenségek elharapódzanak. Szakszervezeti vonalon le kell szerelni az egyes üzemi bizottságnál, vagy tagoknál az ilyen hamisan értelmezett munkásvédelmet, az a norma, ahol nem. lehet 2oo ©ot megkeresni, az laza norma, akkor is fizessék ki azt á bért, ha a munkakörülmény megváltozott, az anyag megváltozott. A másik kérdés a belső munkanélküliség kérdése. A munkaverseny ki- 0 szélesedése, a Sztahanov-mozgalom beindítása következtében, ujitások bevezetése következtében,általában azt eredményezte, hogy az üzemek programja kevesebb munkás, dolgozó létszámmal is megoldható. Ez egy néhány területen átmenetileg belső munkanélküliséget eredményez, amit a mi területünkön is érzünk. Ez a belső munkanélküliség erősödik ott, ahol nyersanyag hiányok fellépnek, vagy fennállnak, vagy ahol nem lehet még hozzájárulnak komoly belső szervezési hibák is a munkaszervezés területén. Ennek az az eredménye, hogy munkáskezek állnak, nem végeznek prodiktuv munkát, maga a verseny további lendületét, további kiszélesedését akadályozzák. Ebből az következik, hogy a munkálok nem újítanak, hanem harcolnak az ujitás ellen, mert érzik, hogy még nagyobb belső munkanélküliséget idéz elő. Nekünk meg kell magyarázni, a dolgozóknak, ha átmenetileg egy bel°ő munkanélküliséget is eredményez a verseny, a verseny mégis csak a többtermelé®t eredményezi elő, mely végeredményben egy másik iparág kifejlődését fogja magával hozni. Úgyhogy ezt kell megértetni a dolgozókkal. Hogy ebből az átmeneti belső munkanélküliségből is, - ahol ez fennáll, az említett körülmények valamelyike miatt, - végeredményben többtermelésnek kell kijönni. Ez a kapunbelüli munkanélküliség átmeneti probléma. Ez rövid időn belül megoldódik. Egyrészt felfejlődnek iparágak, másrészt pedig a mi termeié bünkben szezón szerű jelleg van és ezt a szezon szerű jelleget igyekszünk a Tógazdaságunkból kiküszöbölni.
