Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.103.a/3)

1956-05-14

*m fe * ■ '■ff'" • ff ff ff • :. . . "ff -tó : tó'7vff\ff 2?tó? \ % rí I 3. Napirendi ponti Különfélék. 1. Má.iua 1-1 felvonulás óa előkészítésének értékelése. Tóth elvtárai Ez a tájékoztató a legfontosabb kérdéseket veti fel röviden, ez alapja a holnapi titkári értékeseiét anyagának, de ott bővebben foglalkozunk vele. Május 1-ét előkészítő politikai munka legfőbb akadatii A munká tmárci­­tié utolsó napjaiban csoportos agit.prop. titkár értekezlettel kezd­tük el. A VB április 21ső hetében megtárgyalta Május 1. élőkészitásé­­nekmtervét, s utána tartottuk ezzel kapcsolatban az első titkáriérte­kezletet. Apr. 16-re kértük az első előzetes létszámjelentést. Utána még egy esetben Szerepelt ez a kérdés csoportos titkári értekezleten. i A Bp-i PB, 45.000 főt várt tőlünk, adataink szerint kb. 35*ooo fő vett részt a felvonuláson. Felmerült, hogy nem kezdtük-e későn az előkészítést ? Nem kezdtük későn, mégis a gaykorlati munka az alapszervezetekben , késett. Végig ra politikai munka egy fázissal el volt maradva és csak ‘ április utolsó napjaiban értük utolsmagunkat és vált tömegméretűvé az előkészület. ft Mik voltak ennem okait A belső helyzet rendkivül bonyolult volt. Áp­* rilie elején a XX, Kongresszus Ismertetése, a személyi kultusz és . f következményeinek kérdése kerültek a párttagság ás a dolgozók elé. Ilyen politikai helyzetben természetes, hogy háttérbe szorult a po­litikai munkát. Amilyen ütemben tudtunk választ adni egyes kérdések­ben, olyan ütemben mentünk előre a politikai és szervezeti munka terén Csak ez után jutott Idő a pártmunkások részéről arra, hogy Május 1. politikai gondolatait közöljék az emberekkel. Ez osak Május 1. előtt néhány nappal történt meg. Ez lényegében csak 2 hetes intenzív politi­­kai munka volt. Ezt az utolsó szakasz a pártmunkások odaadőan, hasz­nosan használták fel. Ennek a politikai munkának az lett a következ­ménye, hogy általánosságban kétszer beszéltek a dolgozókkal Május 1- vel kapcsolatban. Melyek voltak a legfőbb politikai gondolatok* Ebben a szakaszban már újra a XX. Kongresszus kérdései kerüljétek elő­térbe, de konkrétennolyan kérdések, mint pl. a népgazdaság kérdései, te elvi kérdések, nemzetközi helyzet kérdései stb. Sikerült a szervezetek i ' nek elég jól összekapcsdlni a nemzetközi kérdéseket Május 1. jelentősé­gével. Jól beváltak a politikai munkadanivalók, amit az öregek mond­tak el a régi Május 1-i emlékekből. De a politikai munkanlvalók mellet megtaláltuk a mindanivalót a dolgozókhoz, mely segítségünkre volt a jó előkászitésben. Pl. csoportos beszélgetéseket tartottunk. Ennek hatása, hogy jd kapcsolatot teremtett az előadó a 2o-3o hallgatóval, másrészt, a beszélgetés előadója jól felkészült a beszélgetés leveze­­x tésére. Másik forma a vezetők, fő lég a gazdasági vezetők munkaába álli tása, mindenitt megfelelő színvonalat biztosított, mivel a legfelké­szültebb elvtársak álltak munkába. Hasznos, jólbevált politikai for­mává vált a kollektívák tanácskozása - pártnapok, taggyűlések, röpgyü-< lések - ahol sok ember, nem kedvező hangulatát sikerült megváltoztat­ni. Az egész felvonulás előkészítésénél az volt a szemünk előtt, hogy a dplgozók számáaa a legegyszerűbb, legkényelmesebb megoldást válasz­­szuk és biztosítsuk. Ezért- az eddigi tapasztalatokról és gyekor lattól eltérően - a megadott központi feladatok után - nagy önálló­ságot adtunk a szervezeteknek. Ez szines, eleven munkát eredményezett a pártszervezetekben. Az eddigiektől eltérően - nem kértük be a fel­vonulási tervezeteket, kevesebb titkári értekezlettel oldottuk meg, mint régen. Ennek a munkának az eredménye lett, hogy számos helyen szines, öntevékeny munka iüdult meg. Pl. a Május 1. ruhagyárban szé­les körben tárgyalták meg a tervezetet a dolgozókkal , s ez előre is mozgósított, te * té——té— ; ' ■ ■■, r'gg"M.J- te ’---------------------------­­­­­­- ■ " li ■ • -!■ -- * ' I

Next

/
Oldalképek
Tartalom