Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1952-10-23
u —6— £ A tagkönyvcsere munkáját gátolja, hogy nincs kellő mozgó sitáfc agitációs vonalon, hogy az alapszervekstben hogyan harcoljanak az elvtársak a pártkönyvükért, mit jelent a tagrakönyvesere. Ennek a mefjavitása csak ugy válik lehetővé, ha jól értékeljük a nevelő munkát. Szenes elvtársnőt Az elvtársak sok jó szempontot vetettek fel, ami sokat segít a ml munkánkban. Egyetértek aszal, hogy több önállóságot ke£í adni az alapszervezeteknek, de segítséget is kell adnunk r hozzá. Egy idig operatív segítséget kell adni az alapszervezeteknek az egyes feladatok feldolgozásához, amig meg nem tanulják azt önállóan elvégezni. Egyetértek azzal, hogy nem elég a népnevelőéxtekezleten féldolgoz- I , ni a szempontokat, szükséges a népnevelők jő munkamódszerének értékelése és általánosítása. El kell érni, hogy a népnevelőértekezletek magasabb színvonalon follyanak és a Pártbizottságon elmondott dolgok lejussanak a tagságig. Kogy nem jutnak le, annak oka az ellenőrzés hiányában keresendő. Azzal egyetértek, hogy az agitációnk kampány jellegű. Pl. a békekölcsön jegyzés után a Vasöntödében 2 hétig nem volt népnevelő értekezlet. ^ i tá Nem értek egyet az eZvtársakkal, a kongresszus anyagának feldolgozásával kalpcsolatban. Nem arról volt sző, hogy propaganda anyagot dolgoazunk ki, mert ezt a felsőbb pártszervek megteszik, hanem a tényleges agitációs érvekről van sző. Az azt fenntartom, hogy rengeteg anyagot tartalmaz ós a népnevelők nem tudják mit kezdjenek vele. Ezért szükséges a brigád létrehozása, aki a legfontosabb feladatokat kiveszi és azt viszi az egyes területek felé. Rendkívül sok brossura jön a felsőbb szervektől, ml ezt továbbítjuk is az alapszervezetek felé, de az a tapasztalat, hogy nem használják fel, még a népnevelő füzetet sem mindenütt olvassák el. Az Írott anyagok felhasználására rá kell szorítani az alapszervezeteket. Balogh elvtársi A sok szempont adásba beleszédülnek az elvtársak. Mi a gyaka&ai, hogy néznek ki a szempontok ? TJgy, hogy általában elmondjuk a dolgozóknak, hogy tegyenek vállalást októberi forradalom tiszteletére, de nem találják meg az elvtársak ebben a feladatot, mert azt tá nem magyarázzuk el nekik, mit jelent a Forradalom nekünk és itt a hiba gyökere. Nem kell különleges szempnntokat keresni, hanem mindenben meg kell keresni az agitációt. Pl. azt kell elmondani a dolgozóknak, hogy mit jelent a XIX. kongresszus számunkra, a világ proletáriátusa számára. Amikor a 19. kongresszusról beszélünk, el kell mondani, hogy mit építenek a szovjet emberek, mit akarnak elérni, s mit csinálunk mi, mit akarunk mi elérni * El kell mondani az agitáció tartalmában, hogy mit jelent az, hogy a MÁVAG szivattyúk ós mozdonyok ftitnak a Szovjetunióban, hogy a Ganz motoros vonatok átszelik a Szovjetuniót, hogy a Ganz gyári munkások keze munkáját ismerik az egész világon Btb. Ezt kell elmondani, hogy a dolgozók megértsék, ezt dolgozza fel a brigád, azt, hogy mit jelent a 19. kongresszus a világ dolgozói számára. Anda elvtársi Az elvtársak hozzászólásukban inkább a hiányosságokba mutattak rá. Csak néhány kérdést szeretnék felvetni. A pártépités agitáció ja* Miben mutatkozik ennek gyengesége • Megmutatkozik pl. a tag és tagjelöltfelvételben. Az agitáció másik fő hiányossága/, hogy a helyi dolgokra nem reagál, nen politizáljak! azokat. Hiányosság van a népnevelők ideológiai képzettségében1is. Ha a felkészültségük gyenge,,akkor a megadott szempontokat nem tudják “megemészteni”, nem tudnak vele politizálni, nem tudják meggyőzni a pártonkivüli dolgozókat. Meg kell érteni az alapszervezeteknek, hogy nem lehet népnevelő olyan aki nem vesz részt a pártoktatásban. I /tá ■ * M / Círt J» r " ' > ' !*-;••' ■ -ffi* \*v?y~- - v . : — : : - _rt
