Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1951 (HU BFL XXXV.103.a/3)
1951-07-26
> »i Iá és ra ájus hónapban, ahol a w^abár alapjukat túllépték a tervteljysités áprilie hónapban 93 *3-májusban 85.5fos ha as Üzem termelékenységét nézzük, akkor a 100 Ft. ösasmimkabérre esd termelési értékáprilis hónapban 2.565 forint, májas hónapban 2.152* forint. Dohát a fenti ké? példával kimutatható, hogy a munkabéralap túllépésével együtt jár a terv nea teljesítése és a termelékenység csökkenése. Általánosságban megállapítható as, hogy a aankabér&Xap túllépés as üzemeknél a helytelen muukaerógazdálkodás,nagyarányú táléra felhasználás, a premizálási alapok helytelen megállapítása, valamint a műszaki és gazdasági vezetés lazasága okozza. , A munkabér-alap vizsgálata érdekes képet mutat akkor, ha as üzem énként! alakulást állománycsoportokra viszonyítva vizsgáljuk. Előfordul ugyanis as, hogy as üzem £o» bálisan a munkabérül apót nem lépi túl s eredményesen dolgozik, de eredményesebben dolgozhatna abban as esetben, ha álloaáayosoportokra bontva, foglalkozna a munkabéralap alakulásával. Mert pl. a Vasöntöde éa gépgyárnál, ahol a munkabér-alap megtakarítást mutat globálisan, ds ha a műszakiak munkabérül apját vizsgáljuk külön, 16.000 forintos túl- ^ lépést állapíthatunk meg, ami a helytelen premisáláe eredménye. A helytelen preré mizálás pedig abból a dódik, hogy a műszakiak prémium képlete nem tükrözi vissza egyes munkavállalók produktivitását, mert olyan tényezők szerepűnek a prémium megállapításánál, amikre as illető műszaki munkavállalónak befolyása ninea. általában szerepel a prémium kialakulásában a tervteljuaités, de nem szerepel a selejt alakulása, vagy pedig üzemrészének munkabéralapjáaak túllépése, vagy energiamegtakaritéoa.Tsat blsonyitja sz ia, hogy prémium tényesőiket nem lamerik, éa meg áirapltható ol, hogy a tárgy hónapot megelőző hónapban nem köslik velük névressóléan premizálások feltételeit. a Bufeorlapgyárban a műszakiak prémiumára ugyanezen megállapítások vonatkoznak. Érdekes megvizsgálni az üzemeknél a túlóra-pótlék felhasználásának menetét la. A megvizsgált Üzemeknél a túlóra felhasználás április óta állandó emelkedést mutat, mégpedig a megengedett keret túllépésével. FI. A Vasöntöde és Gépgyárban május hónap folyamán a terv 16.500, teljesités 25.152* Ks a túllépés a béralap alakulását hátrányosan befolyásolja. A túllépés a helytelen túlórástatásókból is adódik. Pl. május hóban 16 munkavállaló mellé vasárnapi túlóra esetében két művezetőt állítottak be, ami Indokolatlan ilyen kié létszámú fizikai munkavállaló mellett. A munkabéralap túllépésének egyik okaként megemlítettük a műszaki és gazdasági vezetők lazaságát. Ezt a kérdést vizsgálva a következő esetet említhetjük meg a Ruggyantában! A vállalatvezető elvtáre arra hivatkozik, hogy II.hó 28-án készítettek ütemtervet a béralap teljesités bevezetésére és ellenérzésére. "Időközben" azonban adatnieztrdeléa leépítés volt &illsban éa.J.gy nem leit végrehajtva.* Továbbá a vállalatvezető elvtárs hangsúlyozta, hogy /‘könyvelő válság .miatt nem tudják dekádonként kiértékelni s béralap felhasználását, bár május hó 9-én általában foglalkoztak a lazaságokkal s megállapították, hogy a normalroda hiányos működéséből erednek, a normairoda vezetőjét leváltották és további intéskedést nem tettek. JSsafc a példák is mutatják, hogy a munkabéralappal nem foglalkoznak kellőképpen, nam helyezik súlyponti kérdésnek, éppen ezért túl is lépik azt. Tovább vizsgává a munkabér túllépésének okait, meg kell említenünk az esetleges bérosalásokat, bérfeszültségeket és a normák helytelen megállapítását. Béroealás a Vasöntöde és gépgyárban az utóbbi időben kőt esetben fordult elő, amelynaklelrásAt a vállalat hivatalos szervei as alábbiakban köaöltőki Illés Baláss #1 nem végzett munkák elszámoltatóaát akarta, ami a helytelen ellenőrzés bekövetkesményeképpen alakulhatott ki. _ __ ' / ” - ■ T■»
