Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság VIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.103.a/1)
1956-04-21--22
im 9 -u § Természetesen nem lehet sző arról, hegy a szabad eszmecserét* a vita ée a néz tek szabadságát népidemokráciánk, vagy Pártunk szidalmazásának, vagy felelőtlen fecsegésének a szabadságával azonosítsuk. Az ilyen tendenciákat éppen n szocialista dánokratiziíua kiterjesztése érdekében vissza kell utasítanunk. Más oldalról azonban azt ia látnunk kell, hegy értelmiségünk többsége a népünket és értelmiségünket foglalkoztató kérdések őszinte feltárásán és vitáján keresztül juthat el a túlzó, anarchikus, as ellenségnek hangot adó nézetekkel való egységes szembefordulásához. Az értelmiséget egyszerűen általában kispolgárnak minősíteni és mint ingadozó réteget szembeállítani a szilárd és egységes munkásosztállyal - egyértelmű az érvekről és n meggyőződősről való lemondással, ez pedig lemondás lenne legnagyobb s legiguzibb erő- i forrásunkról* a marxizmus vitában, harcban való alkSLmazásárél. Erőnk s igazunk tudatában nekünk erre semmi szükségünk nincs. Erre csak olyanoknak lehet szüksége?, akik túlságosan hozzászoktak a kérdésekben látszólag kevesebb vesződeéggel járó "tekintély" alapon történő deklaratív elintézéséhez és elszoktak attól, hegy a politikánkat és Ideológiánkat helyesen és alkotó módon - önállóan - alkalmazzák. Márpedig vannak ilyen tendenciák, mint n k Z Szabad Nép hétfői számában közölt nyílt levél mutatja* a VlII.ker. Pártbizottság legutóbbi ülésén is akadt példa erre, ahol a Qp-i Pártbizottság jelenlévő instruktora "kispolgári türelmetlenségnek" minősítette egyes értelmiségi területekről felszólaló elvtársak állásfoglalását* g szocialista demokratizmus kiszélesítésének ás gyorsabb, bátrabb haladása mellett. Suhajda elvtársi Az az elvtáré nem mint n Bp-i Pártbizottság instruktora vett részt az ülésen, hanem a VlII.ker. Revíziós Bizottság tagjaként. Efiód elvtárs* Nyilván van az értelmiség körében túlzás, türelmetleneeg, vannak izgékoay ée bizonytalan elemek ée sok helyen megnyilatkozás le. De helytelen volna ennek alapján az értelmiségnek - a szocialista demokratizmusra vonatkozó, kifejezettebbem megfogalmazott abban jelentkező igényét, azt a kívánságot, hogy alapvető problémáinkat tárjuk fel és alkotó vitában tisztázzuk, egyszerűen kispolgári türelmetlenségnek minősíteni. Ellenkezőleg* Véleményem szerint éppen abból kell kiindulni, éppen azt kell felismerni, hegy az értelzniségzek e kérdések vitában való tisztázására, a szocialista demokratizmusra vonatkozó igénye, mint a XX. Kongresszus eszmei megvalósításának alapkérdése, nem értelmiségünk külön problémája, hanem elválaszthatatlanul egy és azonos a XX. Kongresszus egész népünket és egész pelitikáahat Illető alapkérdésével. Ez alapkérdés megoldása természetesen csakis népideraekráelak vezető ereje, a munkáséaztály és az egész Pártunk által. Éppea ebben van a munkásosztály vezető szerzpe. Az értelmiség szerepe ebbez a veaatkszásbaa viszont abban van, hegy kifejezheti, tisztázhatja, megfogalmazhatja a szocializmus és a haladás kérdéseit, feladatait, ezzel segítheti o kell is segítenie n feladatoknak csak a munkásosztály e a nép által lehetséges megoldását. Mindezt összevéve, helytelen volna ennek alapján valamiaő kü1öaba é get, vagy éppenséggel szembe állítást kreálni az értelmiség és a munkásság között, hegy a kérdések kifejtése, megfogalmazása, vagy meg nem fogalmazása jelentkezik az egyiknél ám s fogy n másiknál. Egyébként a bátrabb előrehaladásra, a kérdések megvizsgáláséra és őszlnts vitájára, a kollektív vezetés ée a szsdallsta demokratizmus következetes érvényesítésére vonatkozó igénynek, n munkásság politikailag legtudatesabb képviselődéi! io nem egy taggyűlésen és aktivén igen világosan és határozott me^ fogalmazásban kifejezést adnak. /o _______________________________ r ' ' ■ — —-----------------------I . 1
