Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.100.a/3)
1950-05-13
lililWWT i'^ I dr U A I ,4a J, Jelentés. \ „fsd/ — \ w/ \ s Az MDP. Orvos Egészségügyi Szakszervezet titkára Dorda elvtárs március 13-án, dr. Weil elvtárs a Szakszervezet főtitkára, április 3-án a pártszervezet vezetősége április 7-én beadvánnyal fordult a kerületi Pártbizottságáoz, Ennek alapján a kerületi Pártbizottság megbízásából megvizsgáltuk a MDP, Orvoa Egészségügyi Szakszervezet alaps ervi vezetőségének munkáját és a Szakszervezet vezetőségével való viszonyát. Az alapszervezet 1949. mároiusában alakult meg. Munkájában a kezdeti nehézségeket sulyosbbitotta az a tény, hogy nem voltak tisztában az elvtársak azzal, hogy mi a pártszervezetnek a feladata tömegszervezeten belül. Mert a Szakszervezeti központokban addig pártszervezet nem volt és igy a pártszervezet feladatainak kérdésében viátra került a sor. Ha bár a Szabad Népben, később megjelent cikkfk námutattak a hivatali pátszervezetek feladataira, ennek ellenére a nézeteltérések nem szűntek meg. Megállapítottuk, hogy a pártszervezet vezetősége bár ért el eredményeket, c de ennek ellenére gyengének bizonyult. Feladatát nem tudta teljesíteni, nem építették ki megfelelően a pártszervezete, a párttagsággal való kapós olata laza v/olt, elszakadtak a tagságtól, igy nem volt befolyásuk a hivatali munkába, tehát a Párt vezető szerepét nem is tudják biztosítani. Csak két hónapja vezették be a pártosoport értekezleteket és a sorozatosan mismétlődő pártszerütleaségekkel szemben nem létpek fel azonnal, a kádereket nem nevelték pártszerü magatartásra, nem foglalkoztak kellő mértékben a pártonkivüliekkel, nem nevelték őket a népnevelőkön keresztül. A szakszervezeti munkában található bürokratizmus és kritikával szembeni türelmetlenség, az önkritika hiánya következtében frakció harc folyik, ebben hibás a pártszervezet vezetősége és elsősorban Borda elvtárs, mert a hibákat látták, de nem látták a hibák kijavításának módját és hosszú ■ ideig nem fordultak segítségért a kerületi pártbizottsághoz. Ezért fordulhatott elő, hogy a Szakszervezetben dolgozó elvtársak kérdez•. ték egymást, hogy ki-kivel van, ki van a pártszervezet vezetősége pártján és ki a Szakszervezet vezetősége mellett. Ennek a kérdésnek a felvetése is azt mutatja, hogy a Szakszervezetben dolgozó elvtársak az ellenség uszályába kerültek és akár tudatosan, akár öntudatlanul lefckkmták választani Pártunkról a szakszervezete, hogy am ne tudja betölteni a tömegek felé a transzmisszió szerepét. Rákosi elvtárs február 10.-i beszéde felhivta a figyelmünket a szindikalizmus, a bürokráoia veszélyére és az segitette a pártszervezet vezetőségét a hibák és a hiányosságok felismerésére, melyek ebben az álapszervben megtalálhatók és amelyet ugy a pá tszervezet vezetősége, mint a Szakszervezet vezetői önkritikával be ia ismertek. De nem elég a hibákat beismerni, önkritikát gyakorolni, hanem szükség van arra is, hogy rámutatva a hibák kijavitásaran gyakorlati módjára, ahibákat sürgősen javitaák ki, amit az elvtársak nemtettek meg. A frakciók léteaése természetesen akadályozza a Szakszervezet munkáját őb a bizalmatlanságnak abban a légkörében, ami Borda titkár elvtárs személyével szemben van nem is vógzehetett a pártszervezet jó munkát. Borda elvtárs különben sem elég öntevékeny, zárkozott, merev, tu/iágosan komoly ée igy a tagsággal való viszonya wem kielégitő. Hosszá ideig ingadozótt a hibák feltárásánál , hagyta magát a Szakszervezet vezetősége részéről helytelen álláspontokról meggyűzni, a hibákat nem vitte ki a taggyűlés elé, a káderek kímélése végett. Pedig Sztálin elvtárs azt mondta, hogy aki/ a káderek önérzetét hibáik elkenése utján akarja kimélni, az tönkreteszi mind a kádereket, a káderek önézzétét. mert hibáik elkenésével megkönnyítik uj, talán komolyabb hibák megisméglődését , mely bizonyára a \ ' AZ_____ ^
