Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.100.a/3)
1950-05-13
r ... fi n káderek teljes kudarcát idézik elő, ami nem válik majd önéretük éa nyugalmuk egészségére. Holott a pártszervez t feladata za (Lett ypláa, hogy kommunista kádereket neveljen az Orvos Egéaségügyi Szak/ze tben és kiméletlen harcot indítson a pártszerütlenség mindaa formája Vllen. \ y E Szakszervezet kezében van letéve az egész magyar dolgozó nép egészségének ügye, nem közömbös, hogy a Párt helyes irányvonalától elszakadva elftársaink könnyen az ellenség uszályába kerülhetenek és annak aljas törekvéseit szolgálnák ki. Éppen ezért meg kell erősíteni a pártszervezet vezetőségét olyan osztályúkhoz hü munkáskaderekkel, akik ingazodás nélkül képesek Pártunk politikai irányvonalának végrehajtására és a Központi Vezetőségnek a szakszervezetekre vonatkozó határozatainak keresztülvitelének ellenőrzésére. Akik minden jelentkező legkisebb pártszerütlenséggel szemben bátran és erélyesen azonnal fellépnek és ezek elkövetői ellen a fegyelmi eljárást lefolytassák. Borda elvtárs ellen felhozott konkrét vádak amit a szakszervezét vezetősége beadványában felhozott a kivizsgálás során alaptalannak bizonyult, így az a vád, hogy párttitkári funkcióját személyi hatalmi pozíciója kiépítésére használta volna fel nem igazolódott be. Nem lépte túl hatáskörét a munkamegjagitási mozgalommal kapcsolatban. Az osztályvezetők távollétében a munka megjavitási bizottság osztályértekezletet nem tarott, n nem számoltatott be az osztály munkályáról és igy utasításokat sem adhatott. Dr. Weil elvtárs betegségét nem használta fel a Szakszervezet vezetése iránti bizalmatlan légkör megteremtésére és az osztályvezéíők tekintélyét sem akarta aláásni. Megállapítottuk, hogy a Pártszervezet és a s Szakszervezet vezetői közötti viszony rossz volt. Az osztályvezetők lebecsülték az alapszerveaetet, támadták a párttitkár személyét, mint pl. Csákány elvtárs március 31-i taggyűlés lezárása utáni felszólalásában pártszerütlenül bizalmatlanságról beszélt Borda elvtárs párttitkári minősége ellen. Az osztályvezető elvtársak elfeletkeztek a szervezeti szabályzatnak arról a pontjáról, amely kimondja, hogy a párttagjának részt kell venni valamely alapszerv munkájában, különben részt vettek volna az alapszerv rendezvényeik, és nem lett volna az a nézetük, hogy az alapszerv hatásköre nem terjed túl a szakszervezeti adminisztíkátokok politikai neveléto sén. Az alapszervzet munkája nemcsak az adminisztrátorok nevelésére terjed ki, hanem az alapszervezethez tartozó valamennyi párttag nevelésére. Feladata továbbá a belső munka megjavitása és harc a bürokrácia ellen. Az osztályvezetők és a szakszervezet vezetőségének az volt a helytelen véleménye, hogy felette állnak az alapszervzet vezetősége felett.H gy a pártszervezetet a szakszervezet irányítsa. Ennek következményeként a pártszervezet vezetőségét nem vonták be, illetve nem hivták meg a fontosabb értekezletekre sem. A pártszervezetre tartozó ügyek tárgyalására sem hivták meg a pártszervezete^. Kádereket a pártszervezet tudta nélkül mozgatta^, anélkül, hogy a pártszervezet vezetőségével megtárgyalták volna. A szakszavezet vezetésében a belső demokrácia is hiányzott, mert még az osztályvezetőkkel sem beszélték meg az intézkedéseket. Az osztályvezetők hatáskörének megnyirbálása elhomályosította az egyéni felelősséget, a Titkárság //// túlterhelése folytán az ellenőrzés nagyon laza, ezért van a Szakszervzet ügyvitelében mutakozé bürokratizmus. A szakszervEetben dolgozó munkáskádereket nem nevelték, nem foglalkoztak velük, munkájukban nem segitették, magukra hagyták. A vezetők tömjénezése olyan mértékű, hogy ez a vezetők önkritikái érzékét nagymértékben elaltatta, pedig nagyjaink arra tanítanak, hogy az önkritika elmaradhatatlan és állandó használt fegyver, mert ha nem vesszük észre és nem tárjuk fel nyíltan és becsületesen munkánk fogyatékosságait és hi-i , __ A _
