Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1956 (HU BFL XXXV.100.a/1)
1956-04-15
®#psas#» r ... —i Herczeg, Ferencz et. /KGM/: Kedves KIvtársak! Á beszámoló gazdasági vonatkozásó kérdéseihez kívánok hozzászólni, ott is elsősorban a vaskohászati kérdésekhez. A mi gazdasági nehézségeink főként abból adódtak, hogy a népi demokratikus országok együttműködése nem a megkívánt mértékben volt_ meg. Az elmúlt időszarcoan Moszkvában, Berlinben és Varsóban a népi demokratikus országok szakembereiből és vezető embereiből álló értekezleten kihozták az elkövetkezendő tízéves terv perspektívájában a fejlesztés irányait. A moszkvai tárgyalásokon magam is résztvettern, ahol a vaskohászat kérdéseit tárgyalták meg. Az értekezlet megállapította, hogy egyes országoknak hiányosságai vannak, a legnagyobb hiányosságok a hengerelt a céllá j laknál, a hengerelt lemezben mutatkozik'meg. A második kérdésként megvizsgálták áz egyes országok adottságait, köztük Magyarországét is és megállapították, hogy Ma gyár ország nem rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek a vaskohsaszat fejlesztéséhez szükségesek, mert a feltárt kokszolható szén anyaga alócsona és ezért Magyarországnak azt javasolták, hogy ne fejlessze a vaskohászatát. Persze ezt nem úgy kell érteni elvtársak, hogy megálljunk és tovább a vaskohászatunkat ne fejlesszük. A ri moszkvai értekezleten azt mondtak, hogy a beruházásainkat fejezzük be, helyes, ha Sztulinváros második lépcsőjét kiépítjük, de utána feltétlenül szervezkedjünk át a lengyel és csehszlovák szénre és a népi demokratikus nyersvasra, kit jelent ez elvtáraak? Azt jelenti, hogy Magyarország vaskohászati vonatkozásban is megy előre, : ért amíg 193£-ban az eg. főre eső acélmennyiség 70 kg vo t, addig 1955- ben 165j lft6ü-ban pedig 224 és 1965-ben 300 kg lesz. Helyes es a jav slat, amit a Ssovjetuniubar a népi demokratikus országok tárgyalásain felénk tetten. Feltétlenöl helyes és pártunk Központi Vezetősége azt megelőzően összehívta a műszakiak konferenciáját és megtárgyalta műszaki szőlemberekkel, hogy milyen irányban vigyük tovább iparunkat és már ott ki lett mondva, hogy Magyarországon a munkaigények gyártmányokra rcell törekedni, a diesel-mozdonyok, motorok fejlesztésére, a híradástechnika, a műszeripar fejlesztésére. A szovjet elvtársa.v javaslata alapján rendezni Kell a kérdést, ügy latjuk, hogy Sztúlinváiosban egy harmadik lépcső kiépítése . szksógee lesz, 'mert hiszen Budapest gázellátását Sztálinvárosból el lehet látni, ezt biztosítani lehet 3 kohó esetében. tiég egy kérdés; a gazdaságosság kérdése. A magyar vaskohászat ma igen komoly javulást mutat ós 1956-ban további* javulás fog bekövetkezni. Általában a népi demokratikus országok véleménye az, hogy Magyarország kohászatában az értékesebb árufajtán felé keli törekedni. Amikor aztáiinváros építését megkezdtük ós azt javasolták, hogy a hideg hengerelt lemezgyartást növeljük az egész kohászaton belül és ha mi most befejezzük Sztálinvarosx, akkor'a magyar vaskohászatban 1960-65. között az-értékesebb árufajták termelését gazdaságosabbá lehet tenni. A másik olyen fontos kérdés a kohászatban az élenjáró technika kérdése, amiket Amerikában, a Szovjetunióban és a fejlettebb Kapitalista országokban alkalmaznak. Torvbevették, hogy a martinacél 30 fisánál nagymértékben fogjuk, kohászatunkban alkalmazni. Ezzel az egy alkalmazási móddal az egy normára eső költséget 100 forinttal fogjuk csökkenteni. Szeretnék egy két szót szólni az e^yób kertésekről. Pulai elvtárs által felvétett kérdései örömmel töltöttek el, mert azt latjuk, hogy elindult, a Pénzügyminisztériumban is friss szellem lesz, uj irányzat. Valóban, az a helyzet, hogy mi szüljüK a tervező intézeteket és a tervkészítés idején nem tudjuk, mennyi nyereséget f ic. ?
