Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság V. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1950 (HU BFL XXXV.100.a/1)
1950-06-11
r~ ... ~i Ezek a sikerek - mondotta Rákosi elvtárs febr.lo-i beszédében - azt mutatják, hogy Pártunk egészséges, jól fejlődik és mag tudja oldani mindazokat a feladatokat, amelyet a történelem, a szoáalizmua építésével kapcsolatban eléje állított.'’ Eredményeink azonban nem jogosítanak fel arra, hogy elbizzuk magunkat, hogy megpihenjünk habárainkon és szemet hunyjunk a jelentkező hibák felett. Vizsgáljuk meg elvtársak, hogy az Egyesülési Kongresszus óta a kerületi pártválasztmány hogyan teljesítette kötelességét, hogy vitték előre a pártépltést és termelés munkáját, hogyan hajtotta végre Pártunk határozatát, és utasításait. Rákosi elvtárs febr.lo-i beszédének középpontjában a pártonbelüli demokrácia kérdése állott, amelyről a következőket mondotta."Ott, ahol a pártdemokraoia elemi szabályait nem tartják be, ahol a vezetőség nem ad számot a tágságnak és a tagságnak nincs módja bírálatot mondani a vezetőség munkájáról, ott igazi pártéletrol szó sem lehet." Mi volt a helyzet Pártunk Központi Vezetőségének határozata előtt ebben a kérdésben? ^ A kerületi pártbizottság és alapszervi vezetőink nem tartották be a pártdemokrácia irott törvényeit, nem fektettünk súlyt Pártunk szervezeti szabályzatának betartására és a pártbizottságon belül is gyakran és súlyosan megsértettük a pártdemokráciát, A pártdemokráoia megsértése megnyilvánult pártbizottságunkon belül a választott szervek lebecsülésében és a kollektív munka hiányában. A pártbizottságon belül működő szűk titkárság megakadályozta az egész pártbizottság bevonását a vezetésbe. Ez a titkárság a pártbizottság ülése előtt minden héten megbeszélést tartott, és p rtszervezetünk életének minden döntő kérdését megtárgyalta és határozatot hozott. Ilyen formában a pártbizottság és a már megtárgyalt, vagy végrehajtott kérdések kerültek, amihez hozzászólni pártbizottságunk tagjai már nem is igen tudtak. Jó példája ennek, hogy a kerületi pártbizottság rendszeresen foglalkozott a klerikális reakció elleni harccal, amelynek kérdéseit nem a pártbizottsági ülésen, hanem a titkársági ülésen tárgyaltuk meg. így a pártbizottság egyáltalán nem volt tájékozódva arról, hogy milyen intézkedéseket hoztunk a reakció támadásaival szemben. A vezetést ez a módszer formálissá, informatív jellegű változtatta és egyenesen kizárta a tanácskozás, a vita, a kollektív vezetés lehetőségeit. A pártdemokrácia megsértése volt, hogy a titkárság sok kérdéssel nem i3 fordult a pártbizottság felé, hanem önkényesen intézkedett, határozatokat hozott, amelyeket a pártbizottság nem ismert és nem is hagyott íóva. A vezetésnek a helytelen módszerén, Pártunk utasítására már változtattunk és azéta a a pártbizott ág munkamódszereibe komoly javulás mutatkozik, A pártdemokrácia megsértését jelentette részünkről az is, hogy a pártválasztmány üléseit jóformán oeak félévenként hívtuk össze, annak ellenére, hogy Pártunk szervezeti szabályzata havonta előírja azt. Pártbizottságunkon belül az a helytelen vélemény alakult ki, hogy a választmány tagjai közül úgyis sokan elkerültek kerületünkből, nem ismerik problémáinkat és nem is tudnak segíteni. Nem láttuk azt, hogy a választmány tagjai éppen azért tájékozatlanok, mert a pártbizottság nem tájékoztatta végzett munkájáról és nem vonta be a választmány tagjait a munka ellenőrzésébe. A partbizottság munkájába és munkamódszerébe előforduló elvi hibák, sok irányban visszahatottak alapszerveink munkájára is. Lent az alapszerveinkben ugyanezek a hiányosságok mutatkoztak I G
