Budapest Főváros Levéltára: MDP Budapesti Bizottság III. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1952 (HU BFL XXXV.98.a/3)
1952-05-29
I ... ”~] más területen, vagy csak formaszerüen van ez kimutatva? Reálisak-e § azok a számok? Zentai elvtárs: Az üzemekben az igazgatók az ujjitásokat milyen időközönként szokták ellenőrizni? A már bevezetett ujjit ás oknál menet közben megváltoztatják-e a normákat? A norma statisztikát vezetik-e az üzemekben? Azokban az üzemekben, ahol már a műhelyelszámolást bevezették, felbont ják-e? Az 1-ső oldal első bekezdése és a 3-ik bekezdés is egy ugyanazon dologról mást mutat ki. Mennyivel jobb a külföldi, mint a magyar nyersanyag? Az 0. Haj ógyárban miért nem lebet az önköltségcsökkentést élőbe ne gállapítani, mint asak az év végén? Lent az alapszervezetekben a pártcsoportok alkalmazzák-e a termelés pártellenörzését? *~urt elvtárs válasza: 1 Gazda mozgalom komoly eredményeket hozott az üzemekben. Kerületi viszonylatban az elmúlt évben 16 millió 6oo.ooo frt megtakaritást• A tömegszervezetek nagyon keveset foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Pl: a hajógyári MSZT titkár nem tudja megmondani, hogy hány MSzT tag tett felajánlást. Sok nagyobbmérvü ujjitás nem történt. Szemléltető agitációt, kampányoknál szoktak alkalmazni. A Goldbergerben fennáll a béralap túllépés. Még ott is ahol kisegítő munkaerőket vesznek fel ^ és a fizikai dolgozóknál. Agitáció a versenyvállalásokkal kapcsolatban nagyon kevés helyen van meg. Az igazgatók időközönként szokták ellenőrizni az ujjitásokat. Az üjjitási értekezleteket nem tartják meg rendszeresen. Pedig a dolgozókban megvan a lendület az ujjitások keresése terén, csak a müözaki vezetés nem segiti őket eléggé szakmai téren, tanácsokkal. Legtöbb helyen 6 hónap után megtörténik az uj norma felvétele. Az egyéni anyagtakarókossági számla még nem lett bevezetve. Műszaki vezető mondotta, hogy a külföldi /szovjet,csehszlovák / anyagok felhasználása elősegíti az önköltségcsökkentés. A Hajógyárban, amig egy hajó teljesen készen nincsen, nem tudják megmondani, mennyi volt a megtakarítás.Maguk az üzemi pártszervezetek is keveset foglalkoznak az önköltségcsökkentéssel, ezért van, hogy a dolgozók nem tudnak róla. H ozzászólások. Hartai elvtárs: v n Az anyag sok konkrétumot vet fel. Azonban Ö úgy látta volna helyesebbnek, ha 1-2 üzemben vizsgálták volna meg ezt a kérdést. Az önköltségcsökkentés alapját az anyagtakarékosságban látja. Még fontos kérdés a minőség kérdése. Ugyancsak nagy jelentőségűek az ujjitások is. Nem ért egyett azzal, hogy a külföldi anyagból nagy önköltségcsökkentést lehet elérni. Legfeljebb üzemen belül 1-2 %-ot, de ugyanakkor Népgazdaságunk drága valutát ad érte.Döntő fontosságú az anyagnormák betartása. Javasolja, hogy ezeket a kérdéseket 1-2 üzemben alaposan nézzék meg. A javaslat 2-ik pontját javasólja úgy módosítani, hogy az ujjitási bizottsági értekezleten képviseltesse magát a Párt. Javasolja, hogy a termelési osztály vizsgálja meg az üzemek anyag normáját. Elmondja, hogy mi a különbség a relatív és abszolút béralaptullépés között. Szebenyi elvtárs: A javaslat 1-ső pontjához szól hozzá, a műhely elszámolás nem mindig reális. Nincsenek meg a mühelyrószekben a megfelelő mérőeszközök. Még ezen a téren nehézségek vannak. Ha az első pontot beakarják taiv tani, ezeket be kell szerezni. Audikovszky elvtársnő.: Nem ért egyett Hartai elvtárssal annyiban, hogy a vállalatvezető számóljon be az ujjitásokról, Ő úgy látná helyesnek, ha a Pártbizottság előtt az ujjitasi felelős számól be, így, ha hiba van, felelőségre le— | | hét vonni a vállalatvezetőt. 1 í . I I , - --------------1 — »_■ ..
